;

érettségi;magyar oktatás;kompetenciamérés;

- Tanár nélkül a jövő

Az idén érettségizők jobban teljesítettek, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Ezt a hírt az Eduline tette közzé, statisztikákkal alátámasztva. Az érettségi átlag a 4-eshez közelített angolból, miközben kémiából és biológiából javítottak legtöbbet a diákok.

Ez érthető is, hiszen az érettségi éve előtt egy évet éber tettrekészséggel töltöttek az iskolákban a nebulók: a 18 fokos tantermekben aligha tudott lankadni a figyelmük. 2020-21-ben pedig, a járvány miatt igen kevés időt kellett fölösleges iskolában üldögéléssel eltölteniük. Ehelyett otthon, családi körben, a saját laptopjukon, online tanultak, home office-ban dolgozó szüleik figyelmétől kísérve. Húgaik és öcsikéik játékos, könnyed hangulatot teremtettek számukra. Sem edzések, sem művészeti foglalkozások, sportolási lehetőség vagy moziba, színházba járás nem vonta el a figyelmüket a szorgalmas tanulástól. Időközben – kizárólag a tanuló ifjúság lelki épülésére - olykor rendfenntartó belügyesek is megjelentek az iskolában. Fölöslegessé is váltak tehát a tanárok.

Erre a boldogságra csak rátett egy lapáttal a felsőoktatási felvételi minden képzeletet felülmúló sikere. Idén évtizedes rekordot döntött a jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban: az utóbbiak 28 százalékkal lettek többen. Csaknem 95 ezer diákot vettek fel valamely felsőfokú intézménybe, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre. A magyar közoktatás igenis jobban teljesít! Iskola és tanárok nélkül még jobban, mint velük együtt.

Vannak persze ellenzéki huhogók, akik szerint hiba volt megszüntetni azt a megszorítást, hogy 280 pont alatt senki, semmilyen felsőfokú intézménybe nem vehető fel. Igy válhattak némelyek egyetemi/ főiskolai hallgatóvá egyes vidéki intézményekben a 152-164 pontjukkal olyan szakokon, amelyekre egy fővárosi egyetemen a 450 pont sem volt mindig elég.

Igy lesz a kormány kedvenc egyetemeinek, főiskoláinak 75-130 százalékkal több hallgatója (hadd hasznosuljanak a hozzájuk járó állami források). Az, hogy a leendő hallgatók elégséges vagy közepes érettségivel és tudással ülnek be az iskolapadba, elhanyagolható, mellékes körülmény. Talán így igyekeznek kompenzálni az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjainak szellemi színvonalát? Meglehet.

A fenti sikerek egyértelműen igazolják (a kormány számára), hogy a tanár és az iskola akadályozza a tanulókat a szabad szárnyalásban. Nemcsak a diplomás minimálbért vagy az infláció követő bérezést nem érdemlik meg, de a szakmunkásbért sem. Felmondanak? Pályát módosítanak? Nem kár értük. Lesz elég munkaerő az akkumulátorgyárakban.

De aki a kákán is keresi a csomót, az ebben az idillben is megtalálja a kompetencia vizsgálatok eredményét. Soha nem látott mélységekben van a szövegértés: az ország északkeleti részén a nyolcadikosok szövegértése az országosan mért hatodikos szintet sem éri el.

Ez számomra azért is meglepetés, mert a közelemben lévő egyházi épületek kerítése évek óta ki van dekorálva 20-30 plakáttal, amelyen azt hirdetik, hogy e hátrányos helyzetű régiókba hihetetlen mennyiségű EU támogatás jutott az egyházon keresztül. Mire költötték ezt a pénzt? A minél nagyobb mértékű leszakadásra? Különösen sok baj van a cigányokkal - derült ki a kormányinfón. Igaz, a rájuk költendő milliárdokkal nem a gyerekek buksiját fejlesztették, hanem szervezeteik vezetőit.

Matekból a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszintet sem éri el. Az alaposan megszűrt tizedikeseknél nem véletlenül kedvezőbb a helyzet: de 15 százalék itt sem éri el az alapszintet. Hiába a kötelező egyentankönyv, az online oktatás, az EU támogatás - a helyzet nem javul. Az olvasó meg csak kapkodja a fejét. Minek higgyen? A diadaljelentéseknek vagy a szemének?

Most, hogy tanárok ezrei hagyják ott az iskolát, meglátjuk, hogy valóban jobban fognak-e teljesíteni a diákok tanárok nélkül. A kormány máris megtette a szükséges lépéseket. Meghosszabbítja a téli szünetet, mert rengeteg pénzt lehet megspórolni a fűtésen és a világításon, nyilván menza sem lesz a zárva tartás alatt. Sebaj. Majd az önkormányzatok a nélkülözők segítségére sietnek. És valószínű, hogy a szülők plusz egy hét szabadságot kapnak, hogy legalább az alsósokkal otthon maradhassanak.

Lázár János javaslatára 110-nél több „működő köznevelési intézmény bővítése, felújítása, korszerűsítése” marad el, takarékossági okból. Hallgatnak a megvalósítandó reprezentatív „fejlesztésekről” is, ami fontosabb az oktatásnál. Ugyanezen a listán szintén száznál több sportpark, sportpálya, közút felújítása marad el: sok hátrányos helyzetű településen ugyanúgy, mint a fővárosban.

Tervezik a pedagógus képzés idejének lerövidítését is. De hát erre is volt már példa a magyar történelemben, amikor a pályától eltanácsolt pap és apáca tanítók helyére azonnal felvették a képesítés nélküli tanárokat, szaktanítókat. Beváltak az orosz nyelv oktatásának statáriális megszüntetése után azok az angol. és némettanárok is, akik egy leckével jártak a tanítványaik előtt.

Ahogy én a kormányt ismerem, biztosan van még a tarsolyában „számtalan szebbnél-szebb gondolat”. Csak a szekér döcög a magyar ugaron, törött tengellyel, már a kocsis is pályát módosított. Mert a szomorú magyar valóságot a kompetenciamérések mutatják.