A következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A tárca szerint tavalyhoz képest 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, így ősztől 10 514-en kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma. A tanárképzésben a felvételizők száma azoknál a rövidciklusú képzéseknél emelkedett a legnagyobb mértékben, ahol a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel 3-4 félév alatt tanári diplomát.
A most megjelent rendelet szerint ezeket a rövidciklusú képzési lehetőségeket bővíti ki, így szeptembertől már egyes alapképzésekre építve is lehet két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével tanári diplomát szerezni, mind nappali, mind levelező tagozaton.
Kiderült az is, hogy a módosítás alapján
az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél, meghatározott tanárszakokon a képzési idő három félévesre rövidül (például matematikatanár, földrajztanár, biológiatanár),
bővül azoknak a képzéseknek a köre, amelyekre építve az újabb tanári oklevelet adó képzésben lehet részt venni (többi között gyógypedagógia alapképzés, szociálpedagógia alapképzés),
rövidül az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés ideje. A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon a képzési idő 4 félévről 3 félévre változik azzal, hogy az előzetesen megszerzett szakképző intézményi munkatapasztalat elismerése alapján a tanulmányi idő 2 félév is lehet,
és az óvodapedagógusok újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1-4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget.
Mint azt a Népszava is megírta, idén mintegy 95 ezer hallgatót vettek fel egyetemre, ez 21 ezerrel több bejutó, mint tavaly ilyenkor. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás nem osztozik a a Kulturális és Innovációs Minisztérium optimizmusában, szerinte annyi hallgatóval, amennyit most osztatlan tanári szakra felvettek, továbbra sem lehet majd pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat – különösen, hogy a felvettek közül nem mindenki fejezi be a képzést, és azok közül sem áll mindenki tanárnak, lediplomáznak. A PSZ adatai szerint idén mintegy ötezer, jövőre több mint 5400, 2025-ben pedig már több mint 6 ezer tanár fogja elérni a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Több lett az egyetemista, de nem a tanári szakokon, szóval nem lehet majd pótolni a pályaelhagyókatNégyszázötvenöt tanár távozott az állami iskolákból június elseje óta