Szeged;gyermekklinika;Szegedi Gyermekklinika;Nemesi Pál;

- Hiába szerződtek a volt kormánybiztos cégével, nincs elég pénz a szegedi gyermekklinika bővítésére

4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak a gyerekek, de a szerződés forráshiány miatt megszűnt.

Hiába nyerte meg a közbeszerzést 2022-ben az egykori fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál többségi tulajdonában lévő Ferroép, és hiába kötötték meg a szerződést, végül nem valósul meg a szegedi gyermekklinika bővítése – írja az Átlátszó.

A nettó 4,3 milliárdos beruházásra igencsak szüksége lenne nem csak az SZTE-nek, hanem a térségben élő gyerekeknek is. A portálnak csaknem három héttel ezelőtt az egyik forrása azt mondta, hogy már készültek a kipakolásra, és szinte minden leállt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a súlyos és életveszélyes, valamint a legbonyolultabb ellátásokat igénylő betegek ellátására új helyet jelölt ki, Budapesten, Pécsett és Debrecenben. Ez azt jelentette, ha bárkivel baj történt Csongrád-Csanád megye térségében, akkor őt nem Szegeden, hanem onnan jóval távolabb látják el. De ez a normális menetrend egy ilyen beruházáskor.

Az Átlátszónak küldött NNK-határozat szerint „traumatológia szakmában (szakmakód: 1002) II. progresszivitási szinten – kizárólag gyermekkorú betegek esetén” Gyulát és Kecskemétet jelölte ki.

Vagyis az SZTE 2023. június 27-én még abban bízott, hogy a hét éve megítélt uniós forrásból elindulhat a gyermek sürgősségi betegellátóosztály építése.

Azonban az SZTE és a Ferroép 2022. augusztus 19-én aláírt szerződésében már az szerepel, hogy

  • a felek rögzítik, hogy jelen szerződés megkötésekor még nem áll rendelkezésre teljes mértékben a „Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése” nevű projekt költségvetésében a Közbeszerzési Eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítéséhez kapcsolódó fedezet,

  • a szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a megrendelő értesíti a vállalkozót arról, hogy a teljes fedezet rendelkezésre áll és a projekt fizikai zárásának időpontját meghosszabbították,

  • amennyiben pedig ezek a feltételek a szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül sem valósulnak meg, a jelen szerződés nem lép hatályba, hanem a vállalkozó irányába bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb térítési kötelezettség nélkül megszűnik.

Az Átlátszó közadatigénylést küldött az egyetemnek azzal kapcsolatban, hogy hatályba lépett-e a szerződés. A portál 15 nap után azt a választ kapta, hogy „a megkeresésében hivatkozott szerződés I.2. pontja késleltetett hatálybalépésről rendelkezik, ezen pontban rögzített időtartamon belül a hatálybalépéshez szükséges feltételek nem valósultak meg, így a szerződés nem lépett hatályba”.

„A szerződés az I.2. pontjában rögzített 6 hónap elteltével automatikusan megszűnt forráshiány miatt”

– tette hozzá az egyetem.

Eközben Magyarország listavezető az EU-tagországok inflációs listáján.