;

vizsgálat;jelentés;titkosítás;Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság;Országos Bírói Hivatal;Senyei György Barna;Tatár-Kis Péter;Schadl-Völner-ügy;

Schadl György a bíróságon, csak már vádlottként

- Törvénysértőnek találta az adatvédelmi hatóság, hogy az Országos Bírói Hivatal titkosította a Schadl-ügy bírókirúgatási szálának vizsgálati jelentését

Az NAIH határozata is csak kerülő úton juthatott nyilvánosságra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint törvénysértő az Országos Bírói Hivatal (OBH) a Schadl-ügy nyomán indított vizsgálatáról szóló jelentés „korlátozott terjesztésű” minősítése, azaz titkosítása – írja a 444, miután a portálnak megküldte az erről szóló határozatot Vasvári Csaba bíró, az OBT korábbi szóvivője. Az ügyről a Népszava is beszámolt korábban, amelyben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke 2021 májusában bosszúhadjáratot indított egy, az útjában álló bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján amikor megpróbálta kijárni a bíró kirúgását, az igazságszolgáltatás legfelső szintjein nem ajtót mutattak neki, hanem fogadták.

A Transparency International Magyarország erre közadatigénylést nyújtott be a titkosított OBH-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében, majd annak elutasítása után pert indítottak, s a  bíróság a NAIH-tól kért állásfoglalást. Ugyanakkor Vasvári Csaba is az adatvédelmi hatósághoz fordult.

A jelentés titkosítása törvénysértő, mivel ahhoz nem fűződik semmilyen közérdek, ráadásul Senyei György, az OBH elnökének eljárása a formai követelményeknek sem felelt meg. Ha a NAIH határozatát Senyei 60 napon belül nem támadja meg bíróságon, szeptember 6-án a minősítés megszűnik

– szűrte le a dokumentumból a lap.

Az OBH-vizsgálat végül a kirúgatási kísérlet után indult, amelynek érdekében Schadl telefonon és személyesen is beszélt Senyei György Barnával, aki megszervezett neki egy találkozót Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével. – Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, Tatár-Kis azt mondta Schadlnak, az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén” – írta lapunk még 2022 januárjában. Akkori információnk szerint a bíró a PKKB csoportvezetője maradt, de ezzel együtt a történtek felvetik az Alaptörvényben rögzített bírói függetlenség sérelmét.

A 444 korábbi cikke nyomán az OBH közleményben tagadta, hogy Schadl ki akart volna rúgatni egy bírót, de azt elismerték, hogy Senyei közbenjárt Tatár-Kisnél, hogy fogadja Schadlt. Tatár-Kis is elismerte a találkozó megtörténtét, leszögezve, hogy a betámadott bíró ellen se fegyelmi, se más eljárás nem indult. Nem túl meglepő módon a Fővárosi Törvényszék belső vizsgálata is mindent rendben talált. Ezután bízott meg célvizsgálattal az OBH elnöke egy háromtagú bizottságot, amelynek jelentését végül saját maga titkosította.

A főpolgármester tőle szokatlanul éles posztban legalább a cégek tarifáinak megemelését követeli a kormánytól addig, amíg szét nem rohad a vízhálózat.