A 30. hete tartó tüntetések, nemzetközi bírálatok és a szombat esti félmilliós demonstráció ellenére az izraeli kormánykoalíció törvényhozói hétfőn megszavazták második és harmadik olvasatban is az észszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot. A Netanjahu-kormány igazságügyi reformtervezetének kulcstörvénye korlátozza a Legfelsőbb Bíróság jogkörét, gyakorlatilag megtiltja a bíróságoknak, hogy az észszerűségi mérce alapján mérlegeljék, érvénytelenítsék vagy akár megvitassák a kormány döntéseit és a tisztségviselők kinevezését.
A Kneszet előtti tüntetések közepette napirendre tűzött törvényt az ellenzéki pártok bojkottja mellett 64-0 arányban szavazta meg a Benjamin Netanjahu vezette szélsőjobb-ultraortodox-konzervatív koalíció.
Ez nem a koalíció győzelme - ez az izraeli demokrácia veresége" - mondta Jair Lapid, az ellenzék vezetője az ynetnews tudósítása szerint. Lapid jelezte, hogy pártja, a Jesz Atid kedd reggel a legfelsőbb bírósághoz fordul a törvényjavaslat kapcsán.
Márciusban a hadsereg tartalékosainak lázadása és az országos sztrájk miatt állította le Netanjahu a reformot, a Jichák Herczog államfő közvetítésével zajló egyeztetések azonban nem hoztak kompromisszumos megoldást. Herczog ezúttal is, az utolsó percig próbált közvetíteni, kérésére vasárnap Lapid még a kórházban lévő Netanjahuhoz is elment, de semmi sem változott. Az ellenzéken belül azonban feszültség jelentkezett, Lapid ugyanis belement volna egy további, 15 hónapos felfüggesztésbe, Netanjahu viszont csak 6 hónapba egyezett bele, ezért omlottak össze a tárgyalások. Beni Gantz, a Nemzeti Egység párt vezetője, korábbi vezérkari főnök és védelmi miniszter azonban azt követeli, hogy csak megállapodással folytatódhasson a törvényhozási eljárás, mert ellenkező esetben a felfüggesztés lejárta után ugyanúgy újrakezdődnek a zavargások és a bizonytalanság. Gantzhoz hasonlóan látja az ellenzők többsége, hiszen a szavazás után óráról órára egyre nagyobb a tömeg az utcákon, a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Hisztadut, akárcsak márciusban, az ország teljes leállásához vezető újabb általános sztrájk előkészületeit jelentette be.
A hadseregen, elsősorban a légierőn belüli tartalékosok szolgálatmegtagadási hulláma, a légierő bevetési készenlétének veszélybe kerülése miatt már az Egyesült Államok és a hivatalban lévő védelmi miniszter, Joáv Galant is aggodalmát fejezte ki.
