Horváth Katalin Fanni fotográfus kreatív alkotóként csatlakozott a tavaszi Artist Residency programhoz. A diákokkal és a tanárokkal közösen kísérletező folyamatba kezdtek, megidézve a hetvenes években alkotó művészek újító, a megszokottal szembemenő művészeti gesztusát. Ennek eredményeként egy 21. századi neoavantgarde ihletettségű fotósorozat született.
A balatonboglári Temetődomb két neogótikus kápolnája egykor családi sírboltnak készült. A leromlott állapotú Kék Kápolnára 1966-ban találtak rá képzőművészek, és kijárták, hogy műteremként és kiállítóhelyként működhessen az épület. Így lett Boglár a hetvenes évek elején a kultúrpolitikán kívül rekedt neovantgarde művészek egyik legfontosabb találkozóhelye. Közel kétszáz művész mutatkozott be a tárlatokon, köztük Maurer Dóra, Bak Imre, Nádler István, a Szürenon- és az Iparterv-csoport, valamint Pinczehelyi Sándor nevével fémjelzett Pécsi Műhely. A balatonboglári községi tanács azonban hamarosan betiltotta és illegálisnak nyilvánította a Kápolnatárlatot. Ám az akkor jelenlévő szellemiség, művészeti kísérletezés, kritikai attitűd és a radikalitás azóta is meghatározó katalizátora a helyi kulturális identitásnak. A Babel Camp programjai ezt a jelenlevőséget kutatják és mutatják be.
A Bázis kiemelt programjai közé tartoznak az Artist Residency programok. A tavaszi alkotótábor program vezető mentora Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas művész volt, aki résztvevője volt a Kápolnákban zajló műteremtárlatoknak. A kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Intézet diákjai az ő, valamint Szőcs Éva Andrea DLA tanszékvezető, egyetemi docens és Ficzek Ferenc DLA egyetemi docens irányításával dolgoztak.
Horváth Katalin Fanni fotográfus az egyhetes tábor felénél csatlakozott be a folyamatba, s meglepetésére már kész alkotásokkal szembesült. – Az alkotó folyamat részét nem láttam, de ez így sokkal izgalmasabb volt, mivel konkrét esemény fotózása helyett a kész alkotásokat próbáltam kontextusba helyezni. Indulás előtt sokat olvastam a hetvenes években itt zajló művészeti történésekről, ezért ezekre reflektálva próbáltam a sorozatot megalkotni. Szerencsére a diákok és a tanárok is nagyon együttműködőek és nyitottak voltak a közös alkotásra. Mondhatni, hogy happening formájában kezdtünk el közösen kísérletezni. A sötét, nyomasztó hangulat a fotókon szintén reflexió az érintett korszakra, amelyben tiltott és nem kívánatos volt minden új és szabad szellemiségű művészeti tevékenység. Technikailag például az erős reflektorfény tudatos használata teremti meg és idézi fel ezt a légkört, a zaklatott és rajtaütésszerű pillanatokat, amelyek mindennaposak voltak az elnyomó kultúrpolitika árnyékában. Bízom benne, hogy a képek megidézik az egykor a kápolna falai között megszülető kultúrát és művészeti kezdeményezéseket, amelyek máig jelentősek a nemzetközi művészettörténetben is” – meséli a fotográfus.
A VEB 2023 Kultháló projektjének bázisaként a Bábel Campben ősz végéig folyamatosan szerveznek programokat, melyeken bárki elmerülhet ennek a különleges helynek a hangulatában és szellemiségében. Augusztus 25-én a Tilos Rádióval együttműködve audiovizuális megemlékezést tartanak, ahol nem csupán DJ-szetteket hallhatunk, hanem a kápolnákban tartott műteremtárlatok alkotóinak munkásságát felidéző fényfestést és vizuális installációkat is láthatunk. A helyi emlékezet beszélgetéseken pedig olyan témákat járnak körbe, mint a hetvenes évek ifjúsági klubmozgalmai, a legendás kaposvári színház boglári vendégjátéka, vagy jelenleg miként van jelen az alternatív kultúra Balatonbogláron. Az őszi Artist Residency programot szeptember 18. és 25. között rendezik meg.
Az írás eredetileg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ honlapján jelent meg.
