A magyar államháztartás szezonálisan kiigazított hiánya az első negyedévben a GDP 11,1 százalék volt – közölte az Eurostat. Eközben az eurózónában az átlagos államháztartási hiány a GDP 3,2 százaléka, az EU-ban pedig 3 százalék volt. Az idén még felfüggesztett, de 2024-ben újra életbe lépő maastrichti kritériumok szerint egyetlen tagállam sem lépheti át a három százalékos hiányküszöböt annak érdekében, hogy a magas deficitek ne fenyegessék a tagállamok és az egész EU költségvetési-pénzügyi egyensúlyát. Az Európai Bizottság 2020-2023 között előbb a Covid-19 járványra, az azzal járó lezárásokra és rendkívüli állami beavatkozásokra, majd az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozva függesztette fel a maastrichti szabályokat.
A magyar hiány kiugró, bár nem feltétlenül a legmagasabb. Az Eurostat nem közölte a kiigazított olasz hiányadatot, a nyers adat szerint viszont ott a deficit az idei első negyedévben elérte a GDP 12,1 százalékát, szemben a magyar 11,2 százalékkal, vagyis joggal feltételezzük, hogy a hazai adat csak a második legrosszabb. Ugyanakkor magyar (és az olasz) hiány rendkívül kiugró, ezt jelezi, hogy az utánunk következő Romániában 6 százalék volt a deficit, de Csehországban is „csak” 4,2 százalék, Szlovákiában pedig 3,8 százalék.
A magyar kormány tervei szerint idén a GDP 3,9 százaléka lehetne az államháztartás hiánya, amit jövőre 2,9 százalékra szeretnének csökkenteni, figyelemmel a maastrichti háromszázalékos szabályra is. Az előzetes pénzforgalmi adatok alapján
az első félévben a magyar államháztartás hiánya 2869 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 84 százaléka.
