Július 14-én kezdődött és szeptember 9-ig tart a mintegy hatezer nézőt befogadó kensingtoni Royal Albert Hall műemléképületében a BBC égisze alatt rendezett Proms, az úgynevezett promenádkoncertek sorozata. A fesztivál alapgondolata 1895. augusztusi kezdete óta nem változott. A két ötletgazda – Robert Newman impresszárió és Henry Wood fiatal karmester – mindenki számára elérhetővé akarta tenni a komolyzene élvezetét. Abban az időben a koncertek rendkívül költségesek voltak, így a csak egy shillingbe kerülő jegyek nagy tömegek számára tették lehetővé a zenekari művek széles körének meghallgatását. A Promsra mind a mai napig lehet olcsón (is) jegyet kapni. A legjobb hangulatot biztosító állóhelyek az arénában idén kezelési költséggel együtt 8 fontba kerülnek, alig többe, mint egy pint sör, és ezért a jegytulajdonos részese lehet a rangos, külföldön is nagy népszerűségnek örvendő, számos országban élő adásban közvetített koncerteknek.
Ahogy azt a Proms-beharangozóinkban évről évre kiemeljük, a hangversenyfolyamban mindenki talál kedvére valót. David Pickard fesztiváligazgató szerint „nincs is a világon más klasszikus zenei rendezvénysorozat, amely felérne a BBC Proms méreteivel és széleskörűségével. Ez az a hely, ahol sokan első ízben fedezik fel a zenekari muzsikát, lehet ez a klasszikus repertoár egy-egy meghatározó darabja, úttörő jelentőségű új szerzemény, vagy a jelen egyik legizgalmasabb előadója révén. Ebben az évben a zenei választék Bachtól Bollywoodig, a földrajzi spektrum Gatesheadtől Great Yarmouthig terjed” – természetesen a centrum a Royal Albert Hall. Az eredetiség egyik jó példája a „Tik Tok kedvenc orgonaművészeként” emlegetett Anna Lapwood fellépése, akire a terem egy híján tízezer orgonasípjának életre keltése vár július 25-i, este 10 óra után kezdődő szólókoncertjén.
A szokás szerint megkülönböztetett figyelmet kapó évfordulós zeneszerzők közé tartozik a 150 éve világra jött Szergej Rahmanyinov, a száz éve született Ligeti György és a száz éve elhunyt horvát komponista, Dore Pejacevic. Ligeti több megjelenése közé tartozik a Mysteries of the Macabre (A nagy kaszás misztériumai) sorozatba tartozó 9. darab felcsendülése a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) egyik koncertjén, illetve a Concert Românesc és a Hegedűverseny előadása François-Xavier Roth zenekara, a Les Siècles jóvoltából.
A koronavírus-járvány óta először térnek vissza teljes operák az ikonikus épületbe. Berlioz A trójaiak című ötfelvonásos monumentális szerzeményén kívül szenzációszámba megy Kurtág György első operájának, a Samuel Beckett drámáján alapuló Végjátéknak a nagy-britanniai ősbemutatója. Utóbbi vállalkozás jól példázza a fesztivál szerkesztőinek bátorságát, amikor kortárs zene műsorra tűzéséről van szó sokezres közönség előtt. A The Independent portál emlékeztet a koncertszerű előadásban felcsendülő „abszurdista mestermű” frenetikus sikerére New York-ban, hozzátéve, hogy a „szünet nélkül, francia eredetiben felhangzó, angol feliratos előadást sokan rendkívüli kihívásnak fogják tekinteni, mások viszont élvezni fogják a dráma intellektuális erejét”.
Összehasonlítva a pandémia előtti utolsó békeév felhozatalával még mindig szerény a külföldi zenekarok részvétele. Ez inkább a számszerűségre vonatkozik, hiszen Londonban üdvözölhetjük a három nagy B-t, a Bostoni Szimfonikus Zenekart, a Berlini Filharmonikusokat és a Budapesti Fesztiválzenekart. A BFZ, mely utoljára csak nemrégiben, május közepén kápráztatta el a Royal Festival Hall közönségét Mahler 9. szimfóniájával, a Promson két hagyományos és egy itt kivételes kívánsághangversennyel lép fel. Utóbbiról külön is hírt adott a The Times napilap, hozzátéve, hogy a BFZ „a szokatlan hangversenyek megrendezéséről híres”. A lap eredeti, „szellemileg a maga útját járó” karmesterként emlegeti Fischer Ivánt, aki szerint a hallgatóság által kétszáz darab közül kiválasztott hangverseny „ünnepi és egyedi” lesz, elkerülve a „kiszámíthatóság” veszélyét. Sir András Schiff, Schiff András duplázik: Schumann romantikus a-moll zongoraversenyének augusztus 12-i előadását egy nappal később Bartók megindító 3. zongoraversenye követi. Fischer Iván is meghajtja a fejét Ligeti emléke előtt: a fiatal Anna-Lena Elbert közreműködésével három ária hangzik el a Le Grand Macabre című operából.
Az elmúlt évben a királynő szeptember 8-i halála „elmosta” a híres utolsó koncertet. Idén remélhetőleg megvalósul a pompa és ragyogás, a leghangzatosabb és legpopulárisabb brit zenei emlékek felidézése. A hagyományosan fellépő BBC Szimfonikusokat és a legalábbis átmenetileg életben hagyott BBC Singerst Marin Alsop vezényli. Fellép a sussexi hercegi pár esküvőjén felfedezett fiatal csellista, Sheku Kanneh-Mason és a többszörös díjnyertes norvég énekesnő, Lise Davidsen is. Stílusosan itt kerül sor az 1922 című, a BBC tavalyi centenáriumára készült darab, James B. Wilson szerzeményének világbemutatójára.
Info: Proms – A világ legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja. Július 14-től szeptember 9-ig, Royal Albert Hall, London
