Letartóztatták az orosz hatóságok Igor Girkint – jelentette be felesége közlése alapján az orosz média.
Igor Girkin korábban az orosz titkosszolgálat, az FSZB tisztje volt, majd az Oroszország támogatta donyecki szakadárok vezére, egy ideig védelmi minisztere. 2022 novemberében egy holland bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, miután bűnösnek találta egy maláj utasszállító 2014-es, 289 halálos áldozatot követelő donyecki lelövésében. Jelenleg ő a legismertebb orosz katonai blogger, aki az ukrajnai harcokban is részt vesz, s hosszú ideje bírálja az orosz hadvezetést. Úgy tűnik, ezúttal túlfeszítette a húrt: immár nemcsak a hadvezetést, hanem magát a Prigozsin-lázadás óta meggyengültnek hitt Vlagyimir Putyint kezdte nyilvánosan támadni.
A The Moscow Times és a Meduza ellenzéki portál szerint felesége azt közölte: Igor Girkin ellen az orosz büntető törvénykönyv 282. cikkelye alapján, szélsőségességért emeltek vádat, letartóztatására pedig a Wagner-csoport egy volt alkalmazottjának a kérésére került sor. (A Jevgenyij Prigozsin és Igor Girkin közötti rivalizálásról és viszályról a Népszava korábban beszámolt.)
Girkin letartóztatása valójában várható volt az orosz viszonyok közepette, még annak fényében is, hogy a Wagner-lázadás a rezsim és Putyin sérülékenységét is felszínre hozta. A közösségi médiában rendkívül aktív egykori titkosszolga egyenesen azt írta a minap: „Putyin 23 éve a hatalomban tönkretette Oroszországot. Ezzel a gyáva tehetségtelennel az élen az ország nem bír ki újabb hat évet. Az egyetlen hasznos dolog, amit még megtehetne: biztosíthatná a hatalom átadását egy cselekvőképes és felelősségtudattal bíró embernek – kár, hogy ez még csak föl sem vetődik benne. Egy gyönge, de okos király képes találni egy okos, akaraterővel bíró kancellárt, miniszterelnököt, titkárt stb., aki kormányoz, mialatt ő uralkodik.” Történelmi példának hozta fel XIII. Lajost és Richelieu bíborost, Vilmos német császárt és Bismarck kancellárt, majd feltette a kérdést: és mi? Kudrin, Medvegyev, Misusztyin – kormányfők, Ivanov, Szergyukov, Sojgu – hadvezérek, és minél tovább megyünk, annál tehetségtelenebb senkik – fejezte be eszmefuttatását az orosz elnök nem is oly rég még feltétlen híve, amit a rezsim már nem hagyhatott megtorlás nélkül.
Valami mindenképpen megmozdult az orosz társadalomban: szaporodnak a bírálatok több területen is, noha mindenki tisztában van azzal, hogy annak komoly következményei lehetnek. Az orosz külpolitikai és védelmi tanács 27 tagja nyílt levélben állt ki a nukleáris retorika elharapózása ellen. Figyelmeztettek: elfogadhatatlanok és felelőtlenek azok a nyilatkozatok, amelyek nukleáris fegyver alkalmazását latolgatják. Megengedhetetlenek az álelméleti viták és az érzelmileg túlfűtött kijelentések is, amelyek a talkshow-k révén olyan társadalmi hangulatot formálnak, amely katasztrofális döntések elfogadásához vezethet. Ezek nem elméleti fogalmak: ez nemcsak az emberiségnek címzett nyílt fenyegetés, hanem konkrét javaslat arra is, hogy öljünk meg mindenkit, aki nekünk drága, akit szeretünk. „Mi, az orosz külpolitikai és védelmi tanács tagjai határozottan elutasítjuk ezt” – nyomatékosították véleményüket, amelyet a betiltott Novaja Gazeta újság online kiadása közölt.
A huszonhetek nem az egész tanács nevében szóltak, de kiállásuk nem lebecsülendő: politikai vagy tudományos tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben nagy tekintélyt vívtak ki, közvélemény-formáló hatásuk tekintélyes. Kiragadott példaként említhetjük Vlagyimir Lukint, a Jabloko liberális orosz párt egyik alapító tagját, valamikori washingtoni nagykövetet, aki Oroszország ombudsmanjaként szolgált hosszú éveken át már a putyini érában. Az aláírók között van Alekszej Arbatov, annak a Georgij Arbatovnak a fia, aki a szovjet időkben az Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó tudományos kutatóintézetet vezette, és akinek a tudományos tevékenységét a túloldalon is elismerték. A tanács 1992 februárjában, civil társadalmi szervezetként jött létre, azzal a céllal, hogy közreműködjön az orosz kül- és védelmi politika stratégiai koncepciójának a kidolgozásában. Aktív és volt politikusok, közéleti személyiségek, üzletemberek vesznek benne részt.
Néhány hete nagy vitát kavart, hogy a tanács tiszteletbeli elnöke, Szergej Karaganov politológus európai városok elleni megelőző atomcsapások lehetőségét taglalta – az egyik orosz üzleti lapban megjelent dolgozatot részletesen ismertette a Népszava is. A téma különben folyamatosan napirenden van, erről gondoskodik a valamikor a főnökénél korábban liberálisabbnak gondolt Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, aki rendszeresen fenyeget egyes európai célpontokat a nukleáris fegyver bevetésével. A propagandafórumok, elsősorban az állami tévék ugyancsak gazdagok az efféle kijelentésekben.
