;

oktatás;irodalom;gyermekvédelmi törvény;

Tiltólistára kerülhet-e sok meghatározó szerző életműve csak azért, mert egyes művek tartalma vagy az író nemi identitása nem felel meg az Orbán-kormány által 2021-ben elfogadott törvénynek?

- Elkerüli a cenzúra a magyarországi irodalomoktatást, de az osztályfőnöki munkát és az etikaórát károsan befolyásolja

Mi történik, ha nem szabad toleranciára nevelni?

Az elmúlt egy hónap tapasztalatai után többekben újra felmerült az úgynevezett gyermekvédelmi vagy homofób törvény 2021-es elfogadásakor megfogalmazódott kérdés: meddig fajul még helyzet, féltenünk kell-e a homoszexuális vagy vélhetően homoszexuális szerzőket a homofóbtörvénytől? Tiltólistára kerülhet-e Szapphó, Thomas Mann, Oscar ­Wilde, Arthur Rimbaud, Paul Ver­laine, Marcel Proust, Faludy György és sok más jeles szerző életműve csak azért, mert egyes művek tartalma vagy az író életmódja, szexuális beállítottsága, nemi identitása nem felel meg az Orbán-kormány által 2021-ben elfogadott törvénynek? Hogy milyen hatással lehet a homofóbtörvény az irodalomoktatásra, arról Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük.

Arató László értelemszerűen elítéli a törvényt, de szerinte az a magyartanítás gyakorlatát valójában nem befolyásolja. – Az irodalomoktatás kötelező és ajánlott olvasmányait nem érinti majd a gyermekvédelmi törvény – mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Az osztályfőnöki munkát és az etikaórát viszont károsan befolyásolja, ha a másság iránti toleranciára nem szabad nevelni. Másfelől igen károsan hathat a nem heteroszexuális tanulók közérzetére, lelki fejlődésére – tette hozzá.

A homályosan fogalmazó törvény kapcsán még az is felmerülhet, hogy problémát jelent, ha egy irodalomtankönyv említést tesz a homoszexualitását nyíltan vállaló Oscar Wilde-ról. Erre Arató László úgy reagált: Oscar Wilde nem tananyag, a tankönyvek is maximum zárójelesen tüntetik föl őt, de inkább úgy sem. Aki a törvény szempontjából talán érdekesebb, az Szapphó, de nála a leszbikus volta eddig sem kapott hangsúlyt. A tankönyvek egyszerűen nem taglalják az ő szexuális orientációját. Nyilván Leszbosz szigetének neve kapcsán el lehet gondolkodni mindezen, illetve a tanár is említést tehet róla, de ez nincs előtérben – vélte a pedagógus.

A világirodalomból még Shakespeare-nél kerülhetne elő a biszexua­litás. Pár éve egy brit kutatócsoport kijelentette: Shakespeare mindkét nemhez vonzódott, szerintük mind nőkkel, mind férfiakkal volt viszonya 34 éves házassága alatt. A kutatás alapjául az angol költőóriás 154 szonettje és színdarabjaiban felcsendülő szonettjei, így összesen 182 alkotás szolgált. A kutatás végeredményben néhány, férfiaknak szóló, szexuális tartalmú szonettel érezte bizonyítottnak William Shakespeare biszexualitását, azonban ez nem ilyen egyszerű. – Sosem szabad elfeledkeznünk a szerepvers fogalmáról – vetette föl Arató László. – Ez egy nagyon általános műfaj, mindig is jelen volt a költészetben. Eszünkbe juthat például az Aliscum éjhajú lánya Babitstól, melynél a lírai én semmilyen körülmények között sem azonosítható a költővel. De ott van Weöres Sándor Psyché-kötete (a magyar irodalom egyik legbravúrosabb vállalkozása), amelyben Weöres egy soha nem élt, XVIII. századi költőnő bőrébe bújt. És folytathatnánk a sort. A hozott példáknál a vershelyzet miatt azonnal érzékelhető, hogy a költő nem a saját nevében beszél, de ennek mértéke a szerepverseknél eltérő lehet. Shakespeare szonettjei közül a szöveggyűjteményekben legfeljebb a 75. található meg, de az sem feltétlenül lesz az órai feldolgozás anyaga – jelentette ki Arató László az „Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” kezdetű szonettről.

Arató László már 2021-ben kifejezte aggodalmait; súlyos problémaként nevezte meg azt is, hogy a törvény összekapcsolja a pedofíliát a homoszexualitással, illetve a születési nemtől eltérő nemi identitás választásával, noha a három jelenség távolról sem azonosítható egymással. Most azt állítja, az életművek kapcsán nem kerül elő a szerzők mássága.

– Mondjuk Pilinszkynél ez az újabb kutatások szerint nem lenne lényegtelen 

– vetette fel. Az újabb szakirodalom foglalkozik azzal, hogy a költő szorongását, bűntudatát, világba vetettség élményét meghatározhatta az is, hogy alighanem titkolt, elfojtott vagy nyilvánosan nem vállalt homoszexuális vonzalmakkal is küzdött. Megeshet, hogy egy tanár említi ezt az órán plusz adalékként, de a tankönyvben ez természetesen nem szerepel – mondta. Ugyanakkor, mivel a művek fontosak, nem a szerző életének titkai, a téma órai taglalását ő maga sem tartja szükségesnek.

A magyar irodalomoktatás nem olyan egyértelmű, mégis fontos szereplője Nádasdy Ádám, akinek köszönhetően ma már jobban vagy újra értjük az Isteni színjátékot, a diákok számára pedig jóval befogadhatóbbá tette a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, nem beszélve modern Shakespeare-fordításairól. Az elismert kortárs költő nyíltan vállalja homoszexualitását. A kérdésre, ha egy diák, aki joggal érdeklődik a szerző iránt, rákérdez további műveire, szabad-e ajánlani A vastagbőrű mimózát vagy A szakállas Neptunt, Arató László úgy reagált: Nádasdy, ahogy a kortárs irodalom általában, nemigen kerülhet be az irodalomórára, legfeljebb egy-egy partizán mutat tőle verset. Az Isteni színjáték, a Hamlet vagy Bánk bán tanítása során a gyerekek aligha kérdeznek rá a fordító szexuális orientációjára. Az említett publicisztikai, illetve novellákat tartalmazó köteteket a törvény szerint nem szabad ajánlania a tanárnak, de nem is ezek a könyvek jelentik az életmű csúcsait.

Nyilvántartják a támadottakat

Nemrég a Klubrádió adta hírül, hogy honlap készült a befóliázott könyvekről, Fólia Nélkül címmel. Az oldal ötletgazdája, Szeifert Natália író megfogalmazása szerint a Fólia Nélkül „válasz a könyvesbolti befóliázott könyvekre, egyben kiállás a szólás- és olvasásszabadság mellett”. Az oldal lehetőséget biztosít azoknak az íróknak, akiknek befóliázták a könyvét, hogy szabadon beleolvashatóvá tegyék a művüket, illetve a tervek szerint hamarosan kereshető adatbázis is készül majd a befóliázott könyvekről.

Cenzúra áldozatává senki se lett a törvény következtében, és úgy gondolom, a tankönyvek miatt sem kell aggódnunk. A legjobbak már a tankönyvpiaccal egyetemben úgyis jórészt eltűntek, az újak (és többnyire igen gyengék) pedig szigorú tantervi felügyelet alatt készültek – összegezte a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Ez utóbbit erősíti meg a Belügyminisztérium kommunikációs főosztályának kérdésünkre adott válasza: A tankönyvjegyzéken, amelyről a köznevelési intézmények a tankönyveket megrendelik, kizárólag olyan taneszközök találhatók, amelyeket szakértők hagytak jóvá, valamint megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, így a gyermekvédelmi törvény előírásainak is. Felülvizsgálatuk nem indokolt, nem veszélyeztetik a gyermekeket, hiszen nem szolgálnak LMBTQ-propagandát – közölték.

CélkeresztbenAz utóbbi hetekben a hazai irodalmi élet mindenről szólt, csak az olvasásról és az új művek megjelenéséről nem. Ahogy véget ért az Ünnepi Könyvhét, kiderült, hogy a kormányközeli Ma­thias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) többségi, azaz 98,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének számító Libriben. Alig csendesült a botrány – több irodalmár és értelmiségi aggodalmát fejezte ki az MCC térnyerésével kapcsolatban, pár szerző jelezte, nem hajlandó könyveit a Libri-csoporthoz tartozó kiadóknál megjelentetni –, a július azzal a hírrel köszöntött ránk, hogy a kormánypárti körökben gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény miatt bírságot róttak ki a Librire, mert az nem az előírások szerint árusított egy tinédzsereknek szóló, LMBTQ-tartalmú könyvet. A homofóbtörvény ugyanis a könyvkereskedőknek előírja, hogy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. A törvény továbbá kijelenti, hogy ugyanezek a termékek kizárólag a többi terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban, azaz lefóliázva forgalmazhatók. A magyar könyvszakmát tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) már a törvény hatálybalépésekor, 2021-ben jelezte, hogy az nem fogalmaz egyértelműen, tisztázat nélkül alkalmazhatatlan, ám többszöri kérésük és megkeresésük ellenére sem kaptak semmi pontosítást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény alkalmazásáról. Ezzel szemben a kormány kíméletlenül sarcolja a könyvkereskedőket, akiknek a helyzetét tovább nehezíti, hogy az általuk forgalmazott kiadványok tartalmáról nincs teljes képük, így a kiadók éberségére vannak utalva. Azonban a kiadók helyzete is nehéz, hiszen a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A két éve tisztázatlan törvényre hivatkozva a Librit 1 millió, a Lírát pedig 12 millió forintra büntette meg a Fővárosi Kormányhivatal.

A képzőművész a balatonudvari temető sírkövei alapján alkotta meg híres, hullámos motívumát. Most köztéri fotókiállítást rendeztek a téma kapcsán a helyszínen.