Júniusban tovább fokozódott a kormánypártok hívei körében a rezsipropagandával kapcsolatos zavar - derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített, júniusi, reprezentatív felméréséből. Eszerint a januári 19, illetve a májusi 34 százalék után júniusban már a Fidesz-KDNP-szavazók 36 százaléka látta úgy, hogy az energiaárak miatt az Orbán-kabinetet is terhelheti felelősség. A felvetést elutasító kormánypártiak aránya, egyszersmind, a januári 69 százalékról mostanra 60 százalékig apadt. Az ellenzékieknek viszont a januári 93 után ma már 98 százaléka osztja ezt az álláspontot. Igaz, a politikailag bizonytalanok esetén az arány a májusi 83 százalékról 81 százalékra apadt, a felvetést elutasítók aránya pedig körükben 7-ről 13 százalékra nőtt.
A „brüsszeli szankciók” megítélése tekintetében ugyanakkor a kormányoldal a jelek szerint a nyárra összezárt. Míg a propaganda eme, változatlanul központi, szakértők által ugyanakkor sokszorosan cáfolt tételét májusig szintén egyre kevesebb hívük okolta a megemelt energiaárakért, az arány körükben júniusra 87 százalékig ugrott. Az ellenzékiek és a bizonytalanok szintén egyre kevésbé hiszik el ezt az értelmezést. Furamód ugyanakkor Oroszországot is egyre kevesebben tartják felelősnek a megemelt rezsiért. Arányuk az ellenzékiek körében csökkent a legnagyobb mértékben - 68-ról 58 százalékra -, illetve a bizonytalanok két százalékkal még a 48 százaléknyi Fidesz-KDNP-szavazónál is kisebb arányban osztják ezt a nézetet.
Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány csökkenthetné-e a lakossági piaci energiaárakat, a Fidesz-KDNP-tábor szintén a zavar jeleit mutatja.
Míg májusban, fokozatos emelkedést követően, a kormányszavazók fele már igennel felelt a kérdésre, addig arányuk júniusban 43 százalékra zuhant és öt százalékponttal a nemet válaszolók aránya is 42 százalékra nőtt, amiként körükben a bizonytalanok aránya is bővült. Az ellenzékiek és a bizonytalanok egyre elsöprőbb aránya, 85, illetve 80 százaléka szintén osztja ezt a véleményt.
Ama háztartások között, amelyek energiafogyasztása már átlépte a megemelt rezsiszintet, júniusban, a májusi 57 százalékról, hét százalékkal, 61 százalékra ugrott azok aránya, akik bevallása szerint a számlák kifizetése anyagi nehézségekbe ütközik. Ennek megfelelően a kérdésre nemmel felelők aránya 41-ről 35 százalékra apadt. A politikai vonzalom alapján ugyanakkor furamód, míg a Fidesz-KDNP-híveknek csak kisebb, 42 százalékos hányada érzi nehéznek a rezsi kifizetését, addig az ellenzékiek körében 65 százalék az arány. Sőt, a politikailag bizonytalanok még nagyobb, 72 százalékos arányban érzik meg az emelt rezsit. Ha a kormánypártok híveiről nem feltételezünk a többiekénél jobb anyagi körülményeket, akkor ez is egyértelműen a pártpropaganda hatása.
Mindazonáltal az is igaz, hogy hosszabb időtávon egyre csökken azok száma, akiknél a fogyasztás átlépi a támogatott mértéket. Míg az ekképp vallók aránya januárban még 30 százalékot tett ki, addig mostanra az érték 21 százalékra apadt. Bár májushoz képest az arány már nem változott, a kérdésre nemmel felelők értéke egy hónap alatt 70-ről 75 százalékra ugrott. Ennek oka, hogy májushoz képest 5 százalékponttal többen vizsgálták meg e kérdés szempontjából a rezsiszámláikat.
A havi kiadás harmadát is viheti a rezsi
A júniusi felmérés tanúsága szerint a háztartások kiadásaik átlag 24 százalékát költik energiára. (Az érték a hideg januári napok során 29 százalékot tett ki.) Azok körében, akik a megemelt tarifát is fizetik, a mérték az év eleji 35 százalékról júniusra 30 százalékig mérséklődött. A most megkérdezettek 43 százaléka 0-20, 18 százaléka 21-40, tizede pedig 41-60 ezer forintot kanyarít le havonta a családi költségvetésből, 28 százalék pedig nem adott érdemi választ. Az átlag felett fogyasztók viszont a legnagyobb, 34 százalékos arányban már havonta a családi kassza 21-40 százalékát fordítják rezsire.
Júniusra a májusi 40 ezerről 33 ezer forintra csökkent az összes megkérdezett háztartás által havonta áramra és gázra költött átlagszámla. Az érték januárban és márciusban egyaránt 36 ezer forintra rúgott. A 0-10, 11-20, 21-40 és több mint 40 ezer forintos számlák aránya nagyjából egyenletesen oszlik meg. Ez igaz csak a férfiakra is, míg a nők nagyobb arányban fizetnek 21-40 ezret havonta. Településtípusok szerint a legkevesebbet, átlag 25 ezret a megyeszékhelyen lakók fizetnek havonta rezsire. Ez után következnek, 27 ezer forinttal, a fővárosiak, ahol kiemelkedő, 22 százalék a havi 10 ezer forint alatti rezsi aránya. A városlakók 35 ezres, a községekben élők pedig havi 41 ezres rezsiköltségről vallottak.
Azok körében viszont, ahol a fogyasztás átlépte a rezsicsökkentett mértéket, a havi átlagrezsi júniusban már 54 ezer forintot tett ki. (Ez a mérték januárban 59 ezer forintot mutatott, bizonyára elsősorban a magas fűtési költségek miatt.) E kör a tavalyi áremelkedések előtt 32 ezer forintos havi számlára emlékszik. Ott tehát, ahol a fogyasztás átlépte a rezsicsökkentett mértéket, a számla átlag 60 százalékkal ugrott.
A felmérés adatai
A Publicus Research június 4-e és 7-e között 1014 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 29 százalék legfeljebb 8 általánost végzett, 22 százalék szakmunkás, 31 százalék érettségizett és 18 százalék diplomás. 18 százalék 18-29, 27 százalék 30-44, 26 százalék 45-59, 29 százalék pedig 60 éves vagy idősebb. 63 százalék gazdaságilag aktív, 28 százalék nyugdíjas, 5 százalék egyéb inaktív, 3 százalék pedig munkanélküli. 32 százalék városban, 31 százalék községben, ötödük megyeszékhelyen, 17 százalék pedig Budapesten él.
