Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! – árasztották el az országot a magyar nyelvű, de a magyarul nem tudó menekülteknek szóló plakátok néhány éve. A világ, a Fidesz és a kormány azóta még jobban kifordult önmagából. A kormánypárti konglomerátum elfogadta ugyanis a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, ezáltal szélesre tárta a kiskaput a külföldi állampolgárok előtt. De érdekes módon csak az unión kívülieket hívogatják.
A vendégmunkások tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami további egy évvel hosszabbítható meg. Viszont a vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek. Tehát mégiscsak meghosszabbítható az engedély három éven túl is, csak más elnevezéssel. Vagyis a törvény biztosítja önnön kijátszhatóságát.
Az uniós polgárokat megillető négy szabadságjog egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogát, valamint az uniós polgárok egy másik tagállamban történő munkavégzéshez és az adott tagállam állampolgáraiéval azonos bánásmódhoz való jogát foglalja magában.
Ennek alapján tehát a belső piacon lévő álláskeresőket előnyben kellett volna részesíteni, de ez nemhogy kimaradt ebből a törvényből, de még az elvi lehetőséget sem biztosítja. Sőt, kifejezetten kizárja azzal, hogy a szöveg szerint vendégmunkás csak harmadik országbeli állampolgár lehet. Ez így ellentétes az uniós alapjoggal.
"Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket" - harsogta anno a másik plakát. Csak éppen megint a kormány a gyevi bíró, hiszen nem tartja be az uniós jogot: aszerint a hazai, illetve EU-s munkakereső egy megüresedett álláshely betöltésekor előnyt élvez a harmadik országból érkező állampolgárral szemben. De ez a törvény a vendégmunkások pártját fogja, pl. akár a magyarokkal szemben is. Vagyis ha egy magyar álláskereső jelentkezne az akkumulátorgyárba, nem élvezne előnyt a kínaival szemben. Miközben az uniós tagállamok közül tizenötben van olyan előírás, mely szerint a foglalkoztatónak először a hazai, illetve uniós munkaerőpiacon kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra
De ez a vendégmunkástörvény lényegében szembemegy a 2015-ös, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációval is. A konzultációs ív Orbán Viktor által aláírt kísérőlevelében ez olvasható: "Mivel Brüsszel kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében, Magyarországnak a saját útját kell járnia. Nem fogjuk hagyni, hogy a megélhetési bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését." Ezért most törvényt alkottak, amellyel a kormány nem veszélyezteti a magyar emberek munkahelyeit, hanem egyenesen kizárja.
Ugyanazon konzultáció 5. kérdése így szólt: "Sokféle véleményt hallani a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?" A konzultáció eredménye szerint a válaszadók 72,74 százaléka teljesen egyetértett, 18,76 százaléka pedig inkább egyetértett. A vendégmunkás törvény alapján azonban úgy tűnik, hogy a kormány, így utólag, több év elteltével már az akkori konzultációban részt vevő válaszadók maradék 8,5 százalékának ellenvéleményét képviseli, visszamenőlegesen.
Kétségtelen tény, hogy elfogyott a magyar munkaerő. A fiatalok a lábukkal szavaztak, az itthon maradottak pedig öregszenek. A távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs munkaerőkölcsönző cég szerint az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják megoldani. "Jönnek a filippínók, megmentik a magyar vállalkozásokat" - így a cég.
Az Economic Times pedig arról számolt be, hogy Magyarországra toboroznak teherautósofőröket egy indiai állami migrációs központban. A jelentkezéshez semmilyen iskolai végzettséget nem várnak el. A hazánkba csábítandó jelentkezőknek az állam vízumot és repülőjegyet biztosít, majd féléves továbbképzésen esnek át, ami alatt az államtól nagyjából 250 ezer forintnak megfelelő ösztöndíjat kapnak. Majd Magyarországon munkába is állhatnak, körülbelül 400-600 ezer forintos fizetésért. Az ajánlat férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik.
Itthon, a hazai munkaerő számára nem biztosítják államköltségen a képzést, a vendégmunkások számára viszont ezt (a magyar adófizetők pénzéből) a kormány önként és dalolva megteszi. Nem beszélve arról, hogy a fenti összegeket érdemes összevetni például a pedagógusok bérével, amit a propaganda szerint csak az EU tudna növelni: ezek a képzetlen vendégmunkások magasabb fizetést kapnak, mint a nemzet napszámosai. Ez, akárhogy is cizelláljuk, a pedagógustársadalom elárulása.
A vendégmunkás-törvény elfogadása tagadhatatlanul igazolja azt, hogy a kormány minden (látszólagos) erőfeszítése hiábavalónak bizonyul a munkaerőhiány tartós kezelésére.
Ez nem meglepő, mivel láthatóan azok az álláshelyek maradnak betöltetlenek, amelyek alacsony béreket és rossz munkakörülményeket kínálnak. Ugyanakkor rendkívül sokat elárul a kormány kétszínűségéről, hogy ezeknek a képzetlen, úgymond harmadik világbeli vendégmunkásoknak is magasabb javadalmazást biztosít, mint a (még) itthon maradt hazai munkaerőnek, ideértve a diplomásokat is.
A végére hagytam a legmeglepőbbet. Orbán Viktor 2014. október elsején, az Idősügyi Tanács ülésén úgy fogalmazott: hogyha a munkaerő kevés, akkor pedig megnézzük, hogy a saját közösségeinken belül hol vannak rejtett munkaerő-tartalékok, akik nem eléggé képzettek, nincsenek eléggé fölkészítve a munkaerőpiacon való részvételre.
Adódik a kérdés: az európai és azon belül kiemelten a magyarországi cigányság egy tekintélyes része ilyen. Hát miért nem inkább az ő képzésükkel foglalkoznak, hogy be tudják őket vonni a munkaerőpiacba? Miért szórják ki őket idő előtt az iskolából, miért zilálták szét a magyar szakképzést, miért kasztosították a továbbtanulási lehetőségeket? A hazájukat – egyébként érthető okokból, az ottani gazdasági nehézségek miatt - elhagyni akaróknak sokkal célszerűbb lenne olyan programokat meghirdetni, akár európai összefogással, hogy aztán otthon tudjanak élhető életet teremteni a maguk számára.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.