„Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény. Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást” – közölte péntek este a Jocó bácsi világa nevű Facebook-oldalán Balatoni József.
A csaknem százezer követővel rendelkező tanár a közösségi oldalán megosztott egy részletet a Veiszer Alindával folytatott beszélgetéséből is, melyben azt mondta: rájött, hogy azzal, hogy tartja a hátát, és ellátja a helyettesítést, ő is az alkotóeleme annak, hogy „ez a gyerekeket megnyomorító rendszer működik”. Hiszen így a szülők továbbra is azt látják, hogy az órát megtartják, haladnak az anyaggal. Szavai szerint
nem tud olyan tantárgyat mondani az elmúlt 10 évből, amit ne tanított volna legalább egy hónapig.
„Ezt a rendszert én már nem akarom megváltoztatni, mert ha nem is lenne most státusztörvény, ugyanott tartunk, ahol 2015-ben, sőt, még rosszabb a helyzet” – jelentette ki.
A Wmn.hu-n megjelent cikkében Balatoni József bővebben is kifejtette, miért döntött a felmondás mellett.
Azt írta, hogy márciusban, amikor kijött a státusztörvény tervezete, leült és elolvasta az egészet. „Közben pedig azt éreztem, hogy szorít a mellkasom, nem kapok levegőt, meg fogok fulladni” – fogalmazott. Ezután visszatért a pánikbetegsége, sokszor lett rosszul, majd hetekig szédült, sokszor menni is alig bírt. Rettegett, hogy mi ez, mígnem rájött, hogy ezt bizony a törvény okozza, a tünetei pedig elmúltak, amint rájött, mit kell tennie.
Ezután depressziós lett, és kialakult benne egy nagyon erős egzisztenciális szorongás,
„ami vicces, tudva, hogy 287 ezer forintot kerestem az iskolában, de inkább amiatt, hogy a biztos talaj eltűnik a lábam alól, és zuhanok valami felé, amit még nem ismerek”.
Hozzátette: a legnehezebb pont az volt, amikor a tábor utolsó estéjén, a tábortűznél elmondta az osztályának és az ott lévő másik osztálynak, hogy elmegy.
„Ahogy beszéltem, egyre több szipogás, egyre hangosabb sírás törte meg a döbbent csendet. Azt hittem, ott helyben megszakad a szívem”
– írta.
Szavai szerint egyelőre képtelen lenne a tanításra, a lelke még nem gyászolta el az elmúlt tíz évet, szóval nem magániskolába megy, hanem pályaelhagyó, aki kívülről továbbra is azt teszi, amit eddig: küzd egy jobb, szabadabb oktatásért, a gyerekekért, a jövőért.
„Immár felszabadultabban, szabad gondolkodóként létezem tovább – és persze összetört szívű emberként, aki, bármi történjék, a lelkében örökké tanár marad”
– zárta cikkét Balatoni József.
Vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák, hogyan élhetik túl szeptembertől az egyre nagyobb tanárhiánytPintér Sándor: hozzám egyetlen tanár felmondása sem érkezett meg Az egy dolog, hogy nincs tisztában a jogkörével, de azért tájékozódhatna – Visszavágott Pintér Sándornak a PDSZ