;

Nagy-Britannia;menekültek;illegális bevándorlás;

Valamelyest csökkent a La Manche csatornán keresztül a királyságba eljutó menekültek száma

- Rajzfilmhősök tiltólistán

Hiába fogadta el még márciusban az alsóház az elsősorban az illegális menekülőket szállító kishajók távoltartását célzó törvényt, a lordok tiltakozása miatt még mindig nem jutott el a királyi szentesítésig. 

Jövő héten az állami iskolákban tanulókkal együtt a westminsteri parlament is kifüggeszti a nyári szünet táblát és a képviselők vissza sem térnek szeptember 4-e előtt, hogy azután a pártkonferenciák miatt újra berekesszék az ülést. Ilyen körülmények között nem is tudnak érdemben munkába állni a július 20-i három pótválasztásból győztesen kikerülő honatyák, köztük Boris Johnson utódja sem az Uxbridge és South Ruislip körzetben.

Ezen a héten azonban még mindkét kamara keményen dolgozott a kulcsfontosságúnak tekintett Illegális Bevándorlási Törvény átsegítésén a formális akadályokon. Az intervenciót az tette szükségessé, hogy az elmúlt évben rekord mennyiségű, több mint 45 ezer ember érkezett a szigetországba kishajókon a La Manche-csatornán keresztül. Mivel több mint a felük augusztustól októberig vágott bele az év fennmaradó részében még sokkal veszélyesebb kalandba, indokolt minél hamarabb tető alá hozni a szigorító törvényt. Az eredeti szövegben például a belügyminiszter kötelességévé tették, hogy az illegálisan földet érőket vagy őrizetbe vegyék, vagy Ruandába, esetleg egy más biztonságos országba deportálják őket. A törvénytelen bevándorlóktól fogva tartásuk első 28 napjára megvonják a jogot, hogy szabadlábra kerülhessenek, vagy jogi útra terelhessék helyzetüket.

Rishi Sunak számára személyesen is fontos a múlt év június végét megelőző évre vonatkozó 606 ezres nettó bevándorlási adat visszaszorítása, mert ez egyike az idén januárban megfogalmazott öt nagyszabású kormányzati célkitűzésnek, együtt az ingyenes egészségügyi ellátásban kezelésre várók 7,42 milliós számának csökkentésével, ami ugyancsak nőtt, ahelyett, hogy csökkent volna. A kormányfő mellesleg optimistán nyilatkozott a témában a vilniusi NATO-csúcsértekezlet peremén, mondván, a Stop the Boat kezdeményezés sikeres, az év eddigi részében csökkent az illegálisan átkelők száma. A biztató kijelentés annak ellenére hangzott el, hogy éppen az elmúlt napokban gyarapodtak, sőt rekord magasságot értek el a csatornaátszelések, illetve a különböző hazai és nemzetközi bírósági beavatkozások eredményeként még egyetlen ruandai járat sem emelkedett a magasba.

Ahogy az gyakorta előfordul, a pozíciójukhoz örökletes úton, vagy jutalomból, kinevezéssel hozzájutott lordok liberálisabbnak, enyhébbnek mutatkoztak, mint a választott képviselők. Húsz ponton blokkolták és küldték vissza módosításra a feladónak a törvényt. Miután a kormánypárt el akarja kerülni, hogy a felsőház teljesen hazavágja a jogszabályt, Suella Braverman belügyminiszter öt ponton engedményt tett, melyek jegyében például a Csatornán keresztül lélekvesztőkön érkezett több mint tízezer menekülő ússza meg az eredetileg március 7-i határidővel tervezett, visszamenőleg érvényes automatikus deportálást. Az új terv, hogy a szankció csak a királyi szentesítés megszületése után lép életbe, azaz a törvény alsóházi elfogadása és az uralkodó által vagy nevében biztosított Royal Assent között behajózottakra még a régi szabályok vonatkoznak.

Engedékenynek mutatkozott a kormány egy alsóházi "mezei" képviselők által is támogatott kérdésben, amennyiben nyolc, illetve ha koruk megállapítása bizonytalan, 28 napra korlátozta a szülő vagy felügyelő nélkül érkező gyermekek és 72 órában a terhes nők őrizetben tartását. Végeredményben azonban az alsóház sorozatos voksok eredményeként a lordok szinte valamennyi módosítását elutasította és pozitívabb válasz reményében visszapasszolta hozzájuk. Egyik fenntartásukkal kapcsolatban azonban a belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy számos "biztonságos és legális" út járható a menekülők számára, köztük az Áttelepülési Szisztéma, melyet a konfliktus sújtotta országokra, aktuálisan Ukrajnára, Afganisztánra, Szudánra fejlesztettek ki.

A hangulatot érzékeltetve nagy vihart kavart és súlyos kritikákat váltott ki a lakosságból, hogy Robert Jenrick, bevándorlásért felelős belügyi államtitkár elrendelte a Kent Intake Unit befogadó központ és a manstoni internáló tábor homlokzatára festett, gyermekeknek kedveskedő graffiti, - különböző nyelvű üdvözlő szövegek és rajzfilmekből ismert figurák - eltávolítását. Gyermekszervezetek "elszörnyedtek" az intézkedés hallatán, de még többet mond, hogy még a UK Függetlenségi Párt volt vezetője, Nigel Farage is "gonosznak" nevezte azt. Lord Dubs, munkáspárti főrend, aki hatévesen menekült el a csehszlovákiai zsidóüldözés elől és érkezett meg menekültként az Egyesült Királyságba, "sokkolónak" minősítette a beavatkozást, mely ellen a felsőházban kíván tiltakozni. Enyhítő körülmény, hogy megnyílt és már fogadta az első ötven menekült státuszért folyamodót a Királyi Légierő Londonhoz közeli, essexi kimustrált bázisa. Ez őszre válik teljesen működőképessé 1700 egyedülálló férfi elszállásolásával. Itt emberhez méltó körülmények, orvosi ellátás, napi háromszori étkezést biztosító ebédlő, sőt - ha a kifejezés ebben az esetben szerencsétlen is - konditeremmel felszerelt "szabadidőközpont" és minden hitnek helyet adó imaszoba várják az egy jobb sors reményében életüket is kockáztatókat.

A bevándorlási adatokat két megállapodás is kedvezően alakítja. Az albán kormánnyal együttműködve az elmúlt évhez képest 90 százalékkal kevesebben érkeztek lélekvesztőkön Doverbe, illetve több mint 1800 illegális bevándorlót és külföldi bűnözőt küldtek vissza repülővel Tiranába. A francia vezetés pedig három év alatt 500 millió font kifizetés ellenében késznek mutatkozott a tengerparti rendőrjárőrök számának emelésére és egy új internáló tábor létesítésére.

A francia elnöknek egy sor tervét kellett jegelnie a külvárosok lázadása miatt, ám egyelőre úgy tűnik, kitart miniszterelnöke, Élisabeth Borne mellett. Legalábbis egyelőre.