,,A hivatalos statisztikák szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének a következménye” – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter minapi sajtótájékoztatóján az Árpád hídi halálos közlekedési baleset kapcsán. A B kategóriás jogosítvány megszerzésével kapcsolatban közölte: ,,A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nem csak jobb jogszabályokra van szükség, jobban is kellene vezetni.”
Arról, hogy valóban szükséges-e és ha igen, az oktatás mely szegmense szorul változtatásra, újragondolásra a ,,Kreszprofesszort", Pető Attilát - aki többévtizedes autóvezetés-oktatási tapasztalattal rendelkezik - kérdeztük. – Ha valaki ma meg akar tanulni vezetni, kell keresnie egy iskolát, be kell iratkoznia, és először a KRESZ-vizsgára kell felkészülnie. Ez két módon lehetséges, tantermi oktatás keretében, vagy távoktatással, e-learning képzés során. Ez utóbbit csaknem 80 százalékban választják, pedig az élőszavas felkészítés során lehetne példákat hozni, vagy a példamutatásról beszélni az Árpád-hídi és hasonló esetek kapcsán. Bár az e-learnig anyagban is van erről szó, az élőszavas felkészítés sokat számított, nem véletlen, hogy Németországban újra bevezették, hogy az online képzés mellett tantermi oktatáson is kötelező részt venni. Tehát nemcsak a szabályokat kellene bemagolni, hanem a vezetéstechnikai dolgokra is nagyobb hangsúlyt fordítani. A KRESZ-vizsga elég szigorú, az első alkalommal 60-70 százalékos az eredményesség – mondta a szakember.
Ezután következik a gyakorlati vezetéstanulás, ennek végeztével már jópár éve nincs zártpályás, rutinpályás vizsga, viszont a forgalmi vezetés követelményei komolyak. Pető Attila szerint a tanítással nincsenek bajok, szerinte a tanulókat alapszinten maximálisan felkészítik az önálló vezetésre: a 30-40-50 óra erre elég. A követelmények szigorúak, 50 százalék alatt van a vizsgát elsőre sikeresen letevők száma. – Ami nekem is új elem volt a miniszter nyilatkozatában az a bizonyos pszichológiai alkalmassági, mert ilyenre nem volt még példa. A háziorvosi vizsgálat nem arról szól, hogy ,,mi van az emberek fejében", ezt ma senki sem szűri ki a jogosítványszerzés előtt. Vannak olyan országok, ahol létezik két lépcsős vezetési oktatás, két-három év múlva visszahívják a sofőröket és újabb, komolyabb vezetéstechnikai tréningen vesznek részt. Vagy vannak olyan szabályok, hogy a 17 évesek nem szállíthatnak másokat az autóban, kivéve, ha már balesetet okoztak, akkor egy bizonyos ideig szükséges egy felügyelő kísérő. “Ami most történt az Árpád-hídon brutális eset volt, nem vagyok róla meggyőződve, hogy az ilyen vezetőket már a jogosítványszerzésnél ki lehet szűrni, épp azért, mert az ilyen eseményekben nem a kezdők az érintettek. A jogosítványszerzés folyamata Európában máshol sem szigorúbb, az emberi tényezőket kellene jobban figyelembe venni, de ez bonyolult kérdéseket vet fel.
Pető Attila szerint a szankciórendszeren kellene elgondolkodni, a jelentős sebességtúllépéseket súlyosan büntetni: akinek egy 20 milliós autója van, annak egy 60 ezer forintos bírság nem sokat számít. Segítene az azonnali felderítés is kamerákkal és a gyorsan kiküldött bírság. De a szigorúság is, erre is vannak külföldi példák: autóelkobzás, jogosítvány-bevonás öt-tíz évre vagy végleg. Utóbbitól jobban tartanának az emberek, mint a pénzbüntetéstől. A baj az, hogy az autósok nem félnek a gyorshajtás következményétől, egyrészt kevés az ellenőrzés, mint az Árpád-hídi példa is mutatja, nincsen elég telepített sebességmérő, és a büntetési tételek sem elrettentők. A jogosítvány kategóriájával kapcsolatban pedig ellentmondásos a helyzet: B-kategóriával lehet vezetni a 26 lóerős Trabantot és a 700 lóerős Mercedest is. Ezért volt már szó róla, hogy bizonyos kategóriákhoz kötnék az első jogosítvány megszerzését és újabb tanfolyamhoz a további kategóriákat, de erre Európában nincs példa. A B-kategória 3,5 tonnáig megfelelő, tehát tömeghatár, nem teljesítménykorlát van kikötve. Lehetne azon elgondolkodni, hogy a nagy teljesítményű járműre szóló jogosítvány vezetéstechnikai vizsgához lenne kötve, de azt is figyelembe lehet venni, hogy a mai modern autók hatékony vezetéssegítő elektronikákkal rendelkeznek.
A képzésátalakítások működhetnek, de időben korlátozott a hatása a módszereknek. Öt-hat év múlva ki emlékszik arra, milyen elrettentő hatású filmet nézettek meg vele. Az orvosi vizsgálatok során valamennyire ki lehetne szűrni az agresszív személyiségeket, a háziorvosok ismerhetik őket évekre visszamenőleg, legalább náluk indokolt lehetne a pszichológiai vizsgálat végeztetése. Ezt akár az oktatók is jelezhetnék, ritkán ugyan, de a tanulás során is jelentkezhetnek olyan jelek, amelyek nem megfelelő személyiségre utalnak - összegezte Pető Attila.
