Libanon a tavaly májusi választás óta nem rendelkezik a parlament felhatalmazását bíró miniszterelnökkel, tavaly október vége óta pedig köztársasági elnöke sincsen és e hónap végétől lehet, hogy a berjúti jegybank (Bank du Liban) elnöki széke is üresen marad. A monetáris hatóság élén fenyegető hatalmi vákuum azonban súlyos következménnyel járhat: tovább mélyítheti azt a krízist, amelynek eredményeképpen a libanoni líra értékének már eddig is 98 százalékát vesztette el, a lakosság mintegy 80 százaléka szegénységi küszöb alá került, a banki ügyfelek végső kétségbeesésükben nem ritkán túszokat ejtenek a pénzintézetekben, hogy hozzáférjenek saját számláikon tárolt megtakarításaikhoz.
A jegybank elnökének, a szülőhazájában és külföldön egyaránt korrupcióval vádolt Rijád Szalamehnek július végén jár le a mandátuma. A 30 éve hivatalban lévő közgazdász utódlása azonban nincs biztosítva, egyes pártok szerint az ügyvezető kormánynak nincs is joga új személyeket kinevezni az állami intézmények élére. A szabályok szerint a jegybankelnök leköszönése után átmenetileg első számú helyettesének kellene átvennie az ügyintézést. A posztot betöltő Vászim Mánszúri és a három másik elnökhelyettes kollektív lemondással fenyeget, ha a hónap végéig nem születne döntés Szalameh utódjáról. Nem kizárt, hogy ezzel biztosítékokat szeretnének kicsikarni a politikai elittől arra vonatkozóaan, hogy végrehajtsák a régóta esedékes korrupcióellenes és gazdasági reformokat, amelyek révén Libanon hozzájuthat egy hárommilliárd dolláros IMF-hitelhez, illetve nyugati segélyekhez is. Amin Szalám ügyvezető gazdasági miniszter mindenesetre “hazafiatlannak” bélyegezte az elnökhelyetteseket és azzal vádolta őket, hogy megpróbálnak kibújni a felelősség alól.
Aggályok is merültek fel ugyanakkor Manszúri lehetséges előmenetével kapcsolatban. Egyes libanoniak attól tartanak, hogy felborulhat az érzékeny vallási-felekezeti hatalmi egyensúly, ha a síita vallású, de szekuláris technokrata hírében álló tisztségviselő vezeti ideiglenesen a jegybankot.
Szalameh megbízatásának meghosszabbítása elvileg átmeneti megoldást jelenthetne. Ez azonban bel- és külföldön egyaránt megütközést keltene, hiszen a libanoni-francia kettős állampolgárságú közgadász büntetőeljárásokkal néz szembe. Libanonban többek között 300 millió dollár (105 milliárd forint) elsikkasztásával, adócsalással és jogalap nélküli gazdagodással vádolják, és kiutazási tilalmmal sújtották. A francia, luxemburgi és német hatóságok 330 millió dollár (115 milliárd forint) értékű pénzmosással összefüggésben emeltek vádat ellene, az érintett államok befagyasztották vagyonát és májusban az Interpolon keresztül nemzetközi körözést adtak ki ellene.
A 72 éves Szalameh egyébként sokáig a pénzügyi stabilitás zálogának számított, miután kulcsszerepe volt az ország talpraállításában a véres polgárháború után, ám az utóbbi évek gazdasági összeomlása drámaian rontott a megítélésén. A közvélemény jelentős része a korrupt hatalmi elit pénztárnokának tartja és őt okolja a Libanont romba döntő krízisért. Szalameh viszont azt állítja: lejárató kampány folyik ellene és őt akarják bűnbakká tenni a válságért.
Folytatódik az elnökválasztási tragikomédia Libanonban