A dollárral szemben is hasonló mértékben gyengült a hazai fizetőeszköz. Június utolsó napján még 371 forint körül járt az euró árfolyama, ami aztán hét elején elszabadult, és tegnap lapzártakor átlépte a 386 forintos szintet. Elemzők a forint hirtelen bezuhanása ellenére nyugtatnak, bár év végére 390-es árfolyamot jeleznek előre.
A képlet a szokásos: a forint a régiós devizákkal együtt veszített pozíciójából, csak nagyobb mértékben. A forinthoz képest a zloty alig felével, a cseh korona negyedével gyengült az euróval szemben. Mindez a nemzetközi okokra világít rá, amelyek közül az amerikai Fed és az Európai Központi Bank folytatódó kamatemelései állnak első helyen, miközben a Magyar Nemzeti Bank megkezdett kamatcsökkentése éppen a forint gyengülése irányába hat. De nem javítottak a forint helyzetén a héten eddig megismert gazdasági adatok sem. Kockázatosabbá teszi a forintalapú eszközökbe való befektetést a romló költségvetési helyzet: a KSH a hét elején közölte az első negyedéves hiányadatot, ami 9,8 százalék lett, és már emiatt is kétséges az éves 3,9 százalékos hiánycél teljesülése. Az OTP Bank friss előrejelzésében egyenesen 6 százalékra emeli az idei várható deficitet. A forintra nézve rossz hírek sorába tartozik az Uniótól szerdán megérkezett jogállamisági jelentés, amiből az szűrhető le, hogy még egy jó ideig nem érkezik forrás az uniós helyreállítási alapból Magyarországra.
A tegnapi kiskereskedelmi és ipari adatok sem a válságból való kilábalásról tanúskodnak. Egyértelművé vált, hogy a fogyasztás visszaesése elérte a gyártókat, és ott is csökken a kibocsátás, mindezek veszélyeztetik az amúgy is ingatag lábakon álló költségvetés bevételi oldalának teljesülését.
Az elemzők szerint 20 százalék közelébe mérséklődő júniusi infláció is a forint gyengeségét mutatja. Lapzártánk után a Standard & Poor’s hitelminősítő értékeli a hazai gazdasági folyamatokat, ami szintén kihathat a hazai deviza árfolyamára.
