Hétfőn a globális átlaghőmérséklet elérte a 17,1 Celsius fokot, a legmagasabbat a hivatal felállítása, 1979 óta, kedden pedig a 17,18 fokot: az előző rekord 2016 augusztus 13-án 16,68 fok volt - derül ki a USA Környezeti Előrejelző Országos Központjainak adataiból. Hasonló számkat tett közzé az EU Copernicus Klímaváltozás Szolgálata: szerdán szintén azt jelentette, hogy az ő méréseik szerint is hétfőn rekordmagas volt a globális hőmérséklet, 16,88 fok. Az Egyesült Királyságban a mérések kezdete, 1884 óta a legmelegebb júniust mérték, 15,8 Celsiust, ami 0,9-cel volt magasabb az előző értéknél. ,,A természetes változékonyság mellett a Föld atmoszférájának emberek által okozott melegedésére vezethető vissza, ez vezet a rekordmagas hőmérsékleti értékek méréséhez” - mondta Paul Davies, a Meteorológiai Hivatal főmeteorológusa. Ezek a csúcsok a tudósok szerint egyre gyakoribbak és brutálisabbak lesznek. Mexikóban a hőhullámok március óta legalább 112 embert öltek meg, az indiai Bihar államban 44 halálos áldozata van idáig a hőségnek.
Robert Rohde, a Berkley Earth (kaliforniai nonprofit időjárási-adatelemző cég) vezető tudósának tweetje szerint most ráadásul az El Niño hatása is hozzáadódott a globális felmelegedéshez, az elkövetkezendő 6 hétben még több ilyen meleg napra számíthatunk. Az óceáni meleg levegőáramlat, az El Niño több éves periódusokban alakul, átlag hét évente jelentkezik, a 2016-os rekordokat is ez okozta.
Magyarországon az év első napjaiban, hónapjaiban dőltek meg napi legmagasabb hőmérséklet rekordok, de volt rekord eső a Kékestetőn, június elején egy hónapja, amikor 122 milliméter eső esett egy nap alatt, 23-án pedig este szélcsúcs döntéssel söpört végig a hidegfront az országon: Budapesten megdőlt a napi szélrekord.
– Hőséggel kapcsolatos rekordok az elmúlt hónapokban nem voltak Magyarországon, de az átlaghőmérséklet egyértelműen emelkedik, ezzel összhangban egyre gyakoribbak a hőhullámok, amelyek hossza és intenzitása is növekszik. A klímaváltozás nem egyenes vonal mentén zajlik, nem évenként növekszik mondjuk eggyel a hőhullámok száma. Tehát, ha egy év hűvösebb, az nem jelenti azt, megállt a hőmérsékletnövekedés. És nem csak a melegrekordok jelzik a klímaváltozást, hanem a szélsőséges időjárási jelenségek, ezek közül is több már mérések alapján kimutatható volt az elmúlt években is.
Extrém szeles, esős időszakok, vagy mint tavaly extrém aszályok fordulhatnak elő. Ezért nehéz az alkalmazkodás, a felkészülés a változásokra,
mert ilyen kirívó jelenségekre összességében, mégha nem is egy időben, kell számítanunk - magyarázta Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutatót, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok munkatársa.
Arra a kérdésre, hogy a globális felmelegedésnek miért kísérői inkább szélsőségek, mint lineáris melegedés, kifejtette: a légköri folyamatok bonyolultak. Ha az egyik összetevőt, az emberi tevékenység következtében megnövekedett üvegházhatás eredményeképp a Föld légkörében visszamaradó hőt megnöveljük, az további folyamatokat indít be. Ha az El Niño egy eleve magasabb átlaghőmérséklethez adódik hozzá, még melegebb, szélsőséges forróság lesz az eredmény. A meleg levegő több, a melegedés hatására szintén fokozódó párolgásból eredő nedvességet tud tárolni, megnövekszik a víztartalma, átalakul a szokásos vízkörforgás, általánosságban felgyorsul, időben és térben megváltozó csapadékeloszlást, így például extrém csapadékokat tud okozni. Azok a folyamatok is módosulnak, ahogyan a légtömegek a szárazföldön, például Európában, azon belül nálunk a Kárpát-medencében mozognak. Az El Niño várhatóan néhány hónap múlva, az északi félteke telén lesz a legerősebb, azt, hogy a Föld mely pontján pontosan melyik időjárási eseményre van hatással, azt azonban utólag lehet inkább megmondani, amikor a kutatók összevetik az adatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján Európába például északon szárazabb, délen csapadékosabb telet hozhat” - tudtuk meg a meteorológus-éghajlatkutatótól.
