;

Varga Mihály;megszorítás;Pénzügyminisztérium;családtámogatás;rezsicsökkentés;

- A Pénzügyminisztérium elmagyarázta, hogy amit megszorításnak tartunk, az nem is megszorítás

Minden világos.

„A baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat. A közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor” - állította szerdai közleményében a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium (PM).

„A kormány az Európai Bizottság kérésére és országspecifikus ajánlásait követve hozza létre a „Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot” - jelentették be a közleményben, amit ha logikailag összerakunk, akkor mégiscsak az jön ki, hogy a kormány megszorít (ha ugyanis a „közkiadások felülvizsgálata" EU-s kérésre történik, az EU pedig megszorításokat akar, akkor nagy kérdés, mi ennek az egésznek a másik értelmezése).

„A kormány álláspontja továbbra is határozott abban, hogy semmiféle, a magyar családtámogatások és a rezsicsökkentés eltörlésére irányuló brüsszeli kérésnek nem teszünk eleget” - írta a tárca, ami végső soron igaz is, hiszen Brüsszel kérése nélkül is eltörölték mindkettőt, legalábbis részben. Felidézik ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság májusban szólította fel Magyarországot a költségvetési egyensúly további erősítésére és kérte, hogy 2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. „Határozottan elutasítjuk, hogy Brüsszel megszorításokat akar és el akarja törölni a rezsicsökkentést” - hangoztatta a tárca, hozzátéve, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjasok védelme mind az idei, mind a jövő évi költségvetésben biztosított.

„Magyarország egyedülálló ország abban, hogy a kormány képes volt a hiány csökkentésére az előző három választási évben is. A kormány megőrzi az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, így 2024-ben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra csökkentésével számolnak a Pénzügyminisztériumban” - olvasható a szép, távoli jövő. A jelen persze sajnos mást mutat: a KSH előzetes adatai szerint 1728 milliárd forint, a GDP 9,8 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1265 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,8 százalékponttal romlott. A Pénzügyminisztérium eleve azért állt elő a mostani közleménnyel, mert a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a sajtó - többek közt lapunk is - megírta, hogy kiadáscsökkentési célt határoztak meg a Pénzügyminisztériumnak a költségvetésben tátongó hatalmas lyuk miatt. A célba vett területek egyebek közt az egészségügyet, a családtámogatásokat és a gyermekvédelmet érintik.