– Az utolsó beszélgetéskor azt kérdeztem Anditól, hogy miért nem békülnek ki? Azt válaszolta, hogy még szereti a férjét, de arrogáns ember, aki bántja, és nem szeretne vele többé együtt lenni
– erről beszélt lapunknak az albertirsai családirtás helyszínén Marika néni, a kettős gyilkosságban érintett család közvetlen szomszédja.
A ház tornácán játékszőnyeg hever a korláton, a kertben mindenhol gyermekjátékok hevernek, hol egy lapát, hol egy pici rózsaszín gumicsizma a hinta előtt. Már semmi nem utal arra, hogy nemrég – feltehetően még péntek este – N. Arnold leszerelt honvéd egy vascsővel agyonverte 33 éves feleségét, majd megfojtotta két és fél éves lányát, Zsófit. A történtek után feltehetőleg magával is végezni akart, de végül felhívta a rendőrséget, akik a helyszínre érve őrizetbe vették a könnyű sérüléseket szenvedett férfit. A feleségnek, Andreának az előző házasságából született 10 éves fia szerencsére éppen édesapjánál volt, így sem szemtanúja, sem áldozata nem lett nevelőapja ámokfutásának.
Őrizetbe vették a férfit, aki megölte a feleségét és a kislányát AlbertirsánA férj a feltételezések szerint készülhetett a tettére, ugyanis a kiskutyájukat korábban megpróbálta elajándékozni Marika néninek, aki korára hivatkozva már nem szerette volna befogadni az állatot. De utólag úgy vélte, előfordulhat, hogy emiatt keresett új otthont az ebnek.
A férjet udvarias, kedves embernek ismerték, az esetnek mégis voltak előjelei. Kérdésünkre a Budapest Környéki Törvényszék megerősítette, hogy valóban volt távoltartási végzés a gyanúsított ellen, amely május 15-étől 30 napig volt hatályos. A Blikk információi szerint kedden döntenek a férfi letartóztatásáról. A lap úgy tudja, Andrea a polgárőrökhöz is odaszaladt egyszer, hogy segítséget kérjen agresszív férjével szemben.
– Andreát már nem először bántotta a férje, nem ez volt az első eset
– erősítette meg a Népszavának Marika néni. A korábbi esetet nem részletezte neki az édesanya, nem mondta el, mi és hogy történt, csak annyit mondott, a férje megverte és nincsenek jóban egymással. A családról egyébként jó véleménnyel volt a szomszédság, igaz, nem voltak barátkozósak, de dolgos, rendes emberekként ismerték őket. A házat, amelyben éltek, pár éve vették, aminek a törlesztő részletét a szomszéd állítása szerint még mindig fizetik. Ezután a férj, Arnold saját kezűleg újította fel az egészet „centiről-centire”. Látszólag tehát nem voltak problémák, és veszekedés sosem szűrődött ki.
„Pedig ha tudtam volna, segíthettünk volna…” – szomorodott el Marika néni, aki képtelen megérteni, hogy történhetett mindez. – Úgy láttuk, imádta a kislányt, fagyizni jártak, játszottak. Az is igaz, hogy Andi fáradt volt, és arról panaszkodott, hogy nem sokat segít neki a férje, a két gyerek és a háztartás is az ő gondja volt. Andi fiát nem szerette Arnold, rendre csúnyán válaszolt a gyereknek, mikor az kérdezett tőle valamit. – mesélte lapunknak Marika néni, aki hozzátette, a gyilkosság előtt már hónapok óta nem élt együtt Andrea és Arnold, így az édesanya takarítást is vállalt, hogy megéljenek.
– Úgy tudom, a volt férj, a kisfiú édesapja valamennyit segített anyagilag, talán a villanyszámlát ő fizette. A kislány pedig bölcsődébe járt, amit nem nagyon szeretett, de ezen kívül nem láttam rajta sem, hogy problémáik lennének. Kedves, édes gyerek volt, legutoljára, mikor találkoztunk a múlt héten, éppen a babáját hintáztatta a kert végében. Széles mosollyal köszönt, meg is lepődtem, hogy már ilyen szépen beszél, eddig alig értettem, mit mond.
„Nem tudom felfogni, hogy lehet bántani egy ilyen pici kislányt”
– mondta.
Az eset nem csak a szomszédokat, de Arnold barátait is megdöbbentette. Egy volt katonatársa, lapunknak úgy fogalmazott: senki nem akarta elhinni, hogy barátjuk képes volt ilyesmire. – Semmi jele nem volt, ha beszélgettünk, szeretettel beszélt a családjáról, ha gond is volt, azok látszólag nem különböztek az általános házastársi problémáktól. De ezek sem voltak gyakoriak. Mi egész más embernek ismertük meg. A honvédség kötelékében szolgált a Hadihajó ezrednél, többek között tűzszerészeti feladatokat látott el. Már a katonaság alatt is dolgozott az építőiparban, végül ezért is szerelt le.
„Teljesen értetlenül állunk a történtek előtt, összetört a baráti társaságunk, az egyetlen, ami eszünkbe jutott, az a féltékenység lehet, de ez sem menti fel a tettek alól”
– mondta lapunknak Arnold volt katonatársa.
Marika néni szerint Andrea nem csalta meg Arnoldot, de az igaz lehet, hogy a szétválás után kereste a boldogságát. – Az utolsó beszélgetésünkkor azt mondta, hogy van udvarlója, de úgy tűnt, mindez nemrég történt.
Tehát a férjével nem ezért váltak külön, hanem azért, mert bántotta őt. Előfordulhat, hogy ez is közrejátszott a történtekben. De erre akkor sincs bocsánat!
– tette hozzá.
Segítséget ígért az önkormányzat
Nagy Mercedes, Albertirsa alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy mindenkit lesújtottak a történtek, és noha információt a nyomozásról nem mondhat, arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzat minden segítséget megad a gyászoló családnak, amennyiben szükségét érzik és hozzájuk fordulnak. Lapunk kérdésére a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság elmondta, hogy a gyanúsított szombati őrizetbe vétele óta nem tett vallomást.
„Tálcán kell vinni az ügyet a hatóságnak”
Szinte minden, maradandó sérüléssel, gyilkossággal végződő eset megelőzhető lenne, ha a hatóságok komolyan vennék a bántalmazottak segélykérését – fogalmazott a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője. Spronz Júlia szerint sok családon belüli erőszakot ki lehetne védeni, ha a rendőrség időben nyomozna, a büntető igazságszolgáltatás szervezetei kényszerintézkedést rendelnének el, és ha szükséges, őrizetbe vennék, letartóztatnák a bántalmazót. A jogalkalmazónak minden egyes esetben fel kellene mérnie a kockázatot, ehhez viszont a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak sincsenek meg az eszközei, nem tudnak differenciálni a fenyegetések között – mondta.
– A távoltartás nem egy csodaszer – mondta, de sok bántalmazóra hatással van, ha szembesítik azzal, hogy amit tesz, azt a magyar állam bünteti és ha kap egy visszajelzést arról, hogy a családtagjai nem a birtoktárgyai, nincs joga bármilyen módszerrel érvényesíteni az akaratát. A megelőző távoltartást legfeljebb 60 napra rendelheti el a bíróság, ilyenkor a bántalmazó az áldozatát, annak tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanát, és a munkahelyét sem közelítheti meg, nem írhat, nem üzenhet, és nem is telefonálhat neki. Nincs egységes protokoll, hogy ki, mikor és mennyi időre rendeli el ezt a jogintézményt. Bíróságonként, sőt, bírónként változik a döntés – magyarázta. A Patent tapasztalata az, hogy sokszor elutasítják a kérelmet és átlagosan 30 napra szóló intézkedések születnek.
Nem könnyítik meg a jogalkalmazók a bántott fél dolgát. Ha nincs a kezében bizonyíték, akkor szinte esélye sincs a védelemre. Legtöbbször fotó, videó, hangfelvétel, látlelet, levél bemutatásával és tanúk megerősítésével születhet pozitív döntés. Spronz Júlia úgy fogalmazott: tálcán kell vinni az ügyet a hatóságnak, és még ekkor is kell, hogy legyen valami közelmúltbeli, aktuális, esemény. A megelőző távoltartásnak – nevével ellentétben – a gyakorlatban nincs nagy szerepe a megelőzésben, szinte mindig utólag születik döntés.
Előfordul, hogy az áldozatok gyilkosságtól tartanak, ennek ellenére ha családtag a fenyegető fél, akkor a hatóságok automatikusan csak a távoltartásban gondolkodnak. Még olyan esetekben sem rendelik el az őrizetet, a letartóztatást, amikor egy idegen személy hasonló tette után ez egyértelmű lenne. Ami pedig szinte minden bántalmazóra igaz: hatékony beavatkozás nélkül az idő múlásával egyre durvábbak lesznek, mert látják, hogy a rendszer mögöttük áll, a fizikai és lelki terrorizálásuknak nincs következménye – tette hozzá.
Négy hónap is elrendelhető
A távoltartásnak több formája van és nemcsak a házasságon, családon vagy párkapcsolaton belüli erőszak megakadályozását szolgálja, hanem büntetőperes eljárásokban is használják például azért, hogy a tanúk megfélemlítését, befolyásolását megakadályozzák. A hozzátartozók közötti, családon belüli erőszak esetében még a büntetőeljárás elindulása előtt lehetőség van ideiglenes megelőző távoltartást kérni, erről a rendőrség dönt, legfeljebb 72 órára. Amennyiben a bíró rábólint a távoltartásra, úgy az megelőző távoltartássá „változik”, amit 30 napra rendelhet el a bíróság, és ez meghosszabbítható. Ha közben elindul a büntetőeljárás, akkor legfeljebb négy hónapra rendelhet el a bíróság távoltartást. Ilyenkor a távoltartottnak el kell hagynia a sértett lakását is, nem mehet a sértett munkahelyéhez, rendszeresen látogatott – egészségügyi, vallási, oktatási – intézményeihez. B.Z.
Ha ön is úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot.
