;

Spanyolország;soros elnökség;Pedro Sánchez;

Pedro Sánchez az utóbbi hónapokban több vezető uniós politikussal is találkozott, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel

- A lehető legkellemetlenebb helyzetben vette át Spanyolország az EU soros elnökségét

Három héten belül előrehozott választást rendeznek.

Július 1-jén Spanyolország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Válságos helyzetben kezdte meg a munkát, mivel Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök, miután pártja komoly vereséget szenvedett a május végén megrendezett regionális választásokon, július 23-ra előrehozott választást írt ki. Mivel a pártok figyelmét a kampány köti le, az Európát érintő kérdések némiképp háttérbe szorulnak. Ugyanakkor, hogy Sánchez jelezze, igenis szívén viseli az Uniót leginkább érintő témákat, hétvégén Kijevben járt és minden támogatást megígért Volodimir Zelenszkij elnöknek.

Eredetileg a spanyol miniszterelnök rögtön az uniós tanácsi elnökségének kezdetén Brüsszelbe akart utazni, hogy bemutassa kormánya közösségi terveit. A voksolás miatt azonban a hivatalos programot csak szeptember elején, azaz a választások és a nyári szünet után mutatják be.

A belpolitikai nehézségek ellenére Sánchez igyekezett mindent megtenni azért, hogy a spanyol elnökség sikeres legyen. Az elmúlt hónapokban bejárta Európát, számos kollégájával és vezető uniós politikussal találkozott, köztük Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Sánchez áprilisban még Inácio Lula da Silva brazil elnöknél is járt, hogy népszerűsítse az EU számára a négy Mercosur-országgal, Brazíliával, Argentínával, Uruguayjal és Paraguayjal kötött kereskedelmi megállapodását.

A közvélemény-kutatásokból kiindulva azonban nem Sánchez mutatja majd be ősszel a spanyol programot, hanem a konzervatív Néppárt (PP) elnöke, Alberto Núnez Feijóo. Bár a szocialisták erősödtek az utóbbi hetekben, a PP így is öt-hét százalékkal vezet a baloldali politikai erő előtt. A várható kormányváltás számos bizonytalanságot vetít előre. Brüsszel számára a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy - mivel a Néppárt aligha lesz képes egyedül kormányt alakítani – ezért a jobboldali populista Vox támogatására szorulhat. A párt harmadik helyen áll a közvélemény-kutatásokban és egyértelműen és Európa-ellenesnek számít.

„Nagy a kockázata annak, hogy a klímaváltozást tagadó és a szigorú európai határellenőrzést újra bevezetni akaró politikai pártok megerősítik befolyásukat Spanyolországban és az EU-ban” – figyelmeztetett Sánchez.

Fabio Pascua Mateo, a madridi Complutense Egyetem közigazgatási jogászprofesszora azonban a Neue Zürcher Zeitungban úgy vélte, hogy egy esetleges új konzervatív kormány többé-kevésbé követni fogja Sánchez uniós programját, természetesen anélkül, hogy feladná saját prioritásait. Míg a baloldali kormány a nagyvállalatok adóelkerülése ellen akar küzdeni, addig a konzervatívok arról beszélnek, hogy először az ilyen vállalatokra vonatkozó minimumadóztatást kellene hatékonyan érvényesíteni. Pascua szerint a konzervatívok és a szocialisták is érdekeltek abban, hogy a tagállamok költségvetési konszolidációját kezelő adóügyi szabályok rugalmasabbá váljanak. Madrid ugyanis még mindig jelentős adósságot görget maga előtt. Szakértők szerint nem valószínű, hogy az elnökség alatt a Vox befolyása érezhető lesz majd az uniós migrációs politikában.

A madridi El País egy tapasztalt uniós diplomatát idézett, aki szerint a spanyol elnökséggel szemben "óriásiak a várakozások" vannak. A fél év alatt több mint 200 kérdés lesz terítéken, amelyek közül néhány döntő fontosságú az EU jövője szempontjából, ezek közé tartozik a stabilitási paktum reformja és az EU költségvetése. Napirenden szerepel továbbá az uniós zöld paktum utolsó elemeinek véglegesítése és a migrációs paktum megkötése. Az EU Tanácsában a költségvetési szabályokról szóló megállapodás megszületése, a villamosenergia-piac reformja és a Mercosurral kapcsolatos előrelépés siker lenne – vélte az El Paísban Judith Arnal, a Real Instituto Elcano, Spanyolország legnagyobb agytrösztjének vezető kutatója. 

Brüsszel nem csak a populisták előretörése, hanem az esetlegesen elhúzódó kormányalakítás miatt is aggódik. Ez esetben a Tanács jelentősen meggyengülhet és béna kacsává válhat. Feijóo PP-vezető uniós elkötelezettségében nem kételkednek ugyan, de nehézséget jelenthet, hogy az egyébként uniós szinten is tekintélynek örvendő Sánchezzal szemben nem beszél angolul. A konzervatív politikus feltételezett kormányra kerülésével Spanyolország lenne az egyetlen nagy uniós ország, amelyet az Európai Néppárt (EPP) családjába tartozó politikai erő kormányozna.