Ferenc pápa július 1-jén Víctor Manuel Fernández érseket nevezte ki a Vatikán tanítói hivatalának élére ezzel régi-régi argentin teológiai tanácsadóját nevezte ki a fontos posztra. Először fordult elő, hogy Ferenc szülőhazájából, Argentínából válasszon ki valakit egy vatikáni részleg vezetésére.
A Hittani Dikasztériumnak, amelyet a Szentszék hivatalainak átszervezése előtt Hittani Kongregációnak neveztek, korábban jóval súlya volt az egyházi életben, mint ma. II. János Pál pápasága élén Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek állt az élén prefektusként, s ekkor még a hivatal mindenhatónak számított teológiai kérdésekben. A súlya Ferenc pápasága alatt azért csökkent, mert a pápa egy demokratikusabb egyházat képzel el és a fontos döntésekbe a regionális egyházakat is bevonja. Jelenleg is zajlik a világszinódus folyamata, amely várhatóan jövő év őszén zárul le, ezen sok fontos döntést remélnek azok, akik komoly reformokra számítanak az egyházban.
Amikor Ferenc pápát 2013-ban megválasztották, a prefektus a rendkívül konzervatív nézeteiről ismert német Gerhard Ludwig Müller volt, akit a tavaly év végén elhunyt XVI. Benedek nevezett ki. Müller sosem bocsátotta meg Ferencnek, hogy nem hosszabbította meg a megbízatását, azóta a jelenlegi egyházfő egyik legnagyobb bírálójává vált. S bár a hittani dikasztérium jelentősége már nem a régi, ma is „bizalmi” tisztség, ezért is nevezte ki az egyházfő a hivatal élére a hozzá közel álló Fernándezt.
Hogy Ferenc milyen dikasztériumot képzel el, az az argentin érseknek írt leveléből is kiderült. A középkorban az inkvizícióért felelős hivatalnak – ahogy fogalmazott – nem célja nem a teológusok ellenőrzése, hanem az evangelizáció és a teológia új útjainak előmozdítása a modern világban.
"Az a dikasztérium, amely felett elnökölni fog, egykor erkölcstelen módszereket alkalmazott. Olyan idők voltak ezek, amikor a teológiai ismeretek előmozdítása helyett az esetleges tanbéli tévedéseket üldözték" - írta Ferenc. Ez egyértelmű elhatárolódás volt részéről a korábbi Hittani Kongregációtól, amelynek még II. János Pál idejében is feladata volt az „elhajló” teológusok indexre tétele.
Fernández 2009-2018 között az Argentin Pápai Katolikus Egyetem rektora volt, erre a tisztségre akkoriban éppen Jorge Mario Bergoglio nevezte ki. Csakhogy a Vatikán nem szívesen fogadta el Bergoglio döntését. A Vatikán akkori Oktatási Kongregációja késleltette a kinevezést a Fernández teológiai munkásságával kapcsolatos kérdések miatt. Fernández részt vett a 2014-es és 2015-ös családról szóló püspöki szinóduson, és széles körben úgy vélik, hogy ő az egyik fő szerzője Ferenc 2016-os Amoris Laetitia című apostoli buzdításának, amely óvatos nyitást ajánlott az elvált és újraházasodott katolikusok számára a szentáldozáshoz. Ferenc 2018-ban Fernándezt nevezte ki La Plata érsekévé.
2022-ben Ferenc átalakította a tanügyi hivatal struktúráját, létrehozva egy független részleget a kiskorúak szexuális visszaélésével kapcsolatos fegyelmi ügyek kezelésére, és egy másikat a tanügyi problémák felügyeletére. A pápa Fernándezhez írt levelében utalt erre az új munkamegosztásra, és arra kérte az új prefektust, hogy kötelezze el magát a dikasztérium fő célja mellett, amely "a hit megőrzése". "
"Olyan gondolkodásmódra van szükségünk, amely meggyőzően képes bemutatni a szerető, megbocsátó, irgalmas, felszabadító Istent, aki testvéri szolgálatra hívja az embereket” - írta a pápa. Ez akkor történik meg, ha "az igehirdetés a lényegre összpontosít” – hangoztatta.
Fernández alig egy nappal kinevezése előtt, június 30-án posztolta a közösségi médiában, hogy egy hetet töltött Ferenccel a Vatikánban. Annak ellenére, hogy a pápa nemrégiben sérvműtét miatt kórházba került, megjegyezte, hogy a pápa "többet dolgozik, mint bárki más a Vatikánban". Fernández a tervek szerint szeptember közepétől irányíthatja a hivatalt.