Az egészségügy beszállítóinak többsége kénytelen hitelt felvenni, hogy finanszírozni tudja az állam által ki nem fizetett számlákat – derül ki az érintett érdekvédelmi szervezetek felméréséből. Arról néhány napja a napi.hu írt, hogy az egészségügyi intézmények adóssága május végén már elérte a 75 milliárd forintot. A részletesebb listából az is kiderül, hogy havonta átlagosan 10,2 milliárd forinttal nőtt a tartozás (amely év elején nem a nulláról indult).
Ezt az összeget most kényszerűen „meghitelezik” a beszállítók, amelyek termékei nélkül nem működhetnének például a műtők, leállnának egyebek mellett a laborvizsgálatok és a kórházi informatika is. A beszállítók érdekvédelmi szervezeteinek (az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete – ETOSZ –, az Orvostechnikai Szövetség – OSZ –, illetve a MediKlaszter) több mint száz tagvállalatát érintő felmérése azonban igazolta:
ezt összeget képtelenek saját erőből ilyen hosszan hitelezni.
– Az orvostechnikai vállalkozások többsége, csaknem 60 százaléka bankhitel vagy egyéb kölcsön felvételére szorul a kórházi kintlévőségeinek finanszírozásához – ismertette felmérésük eredményét lapunkkal Rásky László, az Orvostehnikai Szövetség titkára. A szakember azt is elmondta: a felvett hitel összege az érintett vállalkozások közel felénél a százmillió forintos nagyságrendet is eléri, a többi esetben pedig tíz- és százmillió forint közötti. A cégek további 20 százaléka belső tartalékait éli fel. Hozzátette: a mostani kintlévőségek nagysága miatt már több kisebb vállalkozás is reménytelen helyzetbe került.
Tízmilliárdos adóssággal kezdték az új évet a kórházakRásky László közölte azt is, hogy kérésükre megtörtént az első, az adósság rendezését is érintő egyeztetés a kormányzattal. A fórumon Takács Péter államtitkár megismételte, amit már néhány napja egy szakmai konferencián is elmondott, nevezetesen, hogy az intézmények várhatóan júliusban költségvetési forráshoz juthatnak a rezsivédelmi alapból. Bár ez a pénz az intézmények tavalyi és idei rezsikülönbözetének fedezetére szolgál és elvben az energiaköltségekre kell fordítani, de ez mozgásteret is adhat a kórházaknak, szakrendelőknek arra, hogy egyéb lejárt számláikat is rendezhessék. Ezzel kapcsolatban a beszállítók szkeptikusak. Volt aki úgy vélekedett: ha a pluszforrást rezsire kell fordítani, akkor abból nekünk nem fognak fizetni semmit a kórházak. Egy másik cég képviselője pedig úgy fogalmazott: örülhetnek, ha a jelzett összegből hozzájutnak a kintlévőségeik feléhez.
A kormányzattal zajló megbeszélésen az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ vezetői jelezték: a mostani helyzet nemcsak az adósság magas szintje, hanem a finanszírozás (kamat)terheinek emelkedése miatt is súlyosabb, mint a korábbi években. A jelenlegi 75 milliárdos tartozásnak az év első öt hónapjára mintegy 4 milliárd forint a kamata.
Információink szerint az adósságállomány finanszírozására szívesen belépne üzleti alapon a közelmúltban létrejött új magyar tulajdonú szuperbank.
