Megnőtt az oroszok békevágya Jevgenyij Prigozsin kudarcba fulladt lázadása után. A független Levada-központ legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 53 százaléka támogatja a béketárgyalásokat, ez 8 százalékkal több, mint egy hónappal ezelőtt. Párhuzamosan 39 százalékra csökkent azok száma, akik a harcok további folytatása mellett vannak. A közhangulat alakulása legutóbb tavaly októberben mutatott hasonló képet Oroszországban.
Az orosz közvéleménykutató intézet, amelyet törvény kötelez rá, hogy minden publikációjában tüntesse föl, hogy külföldi ügynök, legfrissebb felmérését június 22-e és 28-a között végezte el. Így jó lehetőség kínálkozott rá, hogy amolyan előtte-utána összehasonlítást is elvégezzen, hiszen csak a második nap estéjén érkeztek hírek Prigozsin akciójáról. A zsoldosvezér megítélése nagyot romlott. Hosszú időn át mint igazi vezérre és hazafira tekintettek rá, furcsa lázadásának kudarcát követően a megkérdezettek jelentős része már negatívan viszonyult hozzá, mint aki lázadást szított, fölkelt a hatalom/Putyin/Oroszország/az orosz nép ellen – összesen 34 százalék gondolta már így. Többen korholták mérhetetlen ambícióiért, 8 százalék azt emelte ki tulajdonságai közül, hogy agresszív, nagyképű, sokat dumál, 7 százalék pedig egyenesen banditának nevezte őt. Támogatottsága a megkérdezettek körében összesítve villámgyorsan több mint a felére csökkent: az első két napon 58 százalék értett egyet vele, 24-én, a „nagy menetelés” napján ez 31 százalékra csökkent, aztán a következő napokban ebből is eltűnt még két százalék. A kutatók megjegyezték, hogy 24-én, lévén szombat, a megkérdezettek jelentős része még keveset tudhatott a lázadás részleteiről.
Szergej Sojgu hadügyminiszter bizalmi indexes a lázadás előtt 60 százalékon állt, ez rögtön 50-re csökkent, és Prigozsinhoz hasonlóan a következő napokban ő is veszített még két százalékot. Rahman Kadirov csecsen hadúr, aki Prigozsin korábbi szövetségeséből előbb riválisa lett, ma pedig már ellenfélként, sőt talán ellenségként tekinthetnek egymásra, a lázadás előtt 73 százalékon állt, ez alig változott, most éppen 71.
A legjobban Szergej Lavrov külügyminiszter járt az egésszel. Tevékenységét teljesen vagy inkább a válaszadók 76 százaléka támogatta a Prigozsin-menetelés előtti napokban, aznap 3 százalékkal kevesebben, aztán a hullámok elcsitulása utáni napokban visszaállt az előző helyzet, és összességében plusz egy százalékot még nyert is.
Lavrov múlt pénteken sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Oroszország a sikertelen lázadás után még erősebb lesz, így a nyugatiaknak nem kell aggódniuk az ország, ahogy a Reuters idézte, „a világ legnagyobb nukleáris hatalma (world’s biggest nuclear power)” stabilitása miatt. A CIA ezt nem így gondolja, legalábbis ami a „még erősebb lesz” kijelentést illeti. William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség igazgatója - aki a múlt hónap elején titkos látogatást tett Ukrajnában -, a hétvégén az angliai Oxfordshire-ben a Ditchley alapítvány vendégeként tartott előadásában azt fejtegette, hogy Prigozsin lázadása megmutatta, milyen negatív következményekkel járt Oroszországra az ukrajnai invázió. A lázadást az orosz állam elleni nyílt fegyveres kihívásként értékelte, és hozzátette, mindez orosz belügy, amelyben az Egyesült Államok nem vett és nem is fog részt venni.
A Reuters moszkvai irodájának tudósítása szerint Burns azt is mondta, hogy az Oroszországban tapasztalható elégedetlenség az ukrajnai háború nyomán olyan lehetőségeket kínál kémek beszervezésére, amilyen generációként egyszer ha adódik, és ezt nem fogják kihasználhatatlanul hagyni. William Burns 2005- és 2008 között az Egyesült Államok moszkvai nagyköveteként szolgált.
