Ha fenntartói vagy munkáltatói szinten egyik pedagógus szakszervezet sem éri el a tíz százalékos tagsági feltételt, a legnagyobb tagsággal rendelkező érdekképviselettel ennek ellenére is konzultálni kell majd - derült ki az új pedagógus jogállási törvény (ismertebb nevén státusztörvény) tervezetéhez benyújtott legutóbbi, 75 oldalas módosító csomagból.
A tervezet szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. Eddig ilyen, taglétszámra vonatkozó megkötés nem volt.
A fenti módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy e nélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett.
– Ez elég egyértelműen egy „lex PDSZ”, ki akarnak minket szorítani a tárgyalásokból
– nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Úgy érzi, a kormánynak az is szándéka, hogy egymás ellen fordítsa a két szakszervezetet, amelyek egyébként egy sztrájkbizottságot alkotnak. Szerinte ez az intézkedés nem felel meg az Orbán-kormány uniós vállalásainak és az Európai Bizottság ajánlásával is ellentétes.
Hasonló véleményen van Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke is. Ő lapunknak azt mondta, a módosító javaslattal szerinte is éket próbálnak verni az érdekképviseletek közé, ezért azt a PSZ elfogadhatatlannak tartja. - Erre a szekérre nem leszünk hajlandóak felülni - fogalmazott Gosztonyi Gábor.
A PSZ alelnöke szerint a javaslatnak ez a része uniós alapjogot is sért.
A módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint csak a kabinet által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni, a szakszervezettel pedig csak a munkaügyi és szociális ügyeket érintő javaslatokat. Gosztonyi Gábor és Nagy Erzsébet szerint ez értelmezhetetlen, a szakmai és a munkaügyi javaslatok ugyanis a legtöbb esetben fedik egymást, nem lehet a kettőt élesen szétválasztani. A PSZ alelnöke arra is rámutatott: az, hogy egy 160 oldalas törvényjavaslathoz 75 oldalnyi módosító javaslatot nyújtanak be, azt jelzi, hogy a törvénytervezet egyáltalán nem volt megfelelően előkészítve.
A státusztörvény tervezetéről - amely egyebek mellett megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát; önkéntes jelentkezők híján kötelező átvezénylésre ad lehetőséget más intézményekbe; visszahozza a tanárok elleni fegyelmi eljárásokat, pénzbüntetést; több helyettesítés elrendelésére, a munkaidő megnövelésére ad lehetőséget - jövő hét kedden szavaz a parlament.
Több mint 18 órán át tartott a parlamentben a státusztörvény vitája