A Moscow Times (MT) független orosz hírportál szerda este adta hírül Szergej Szurovikin hadseregtábornok őrizetbe vételét a védelmi minisztériumhoz közel álló, névtelenséget kérő forrásra hivatkozva. Hivatalos megerősítés azóta sincs, a Kreml szóvivője csütörtökön elutasította, hogy válaszoljon Szurovikin hollétére vonatkozóan, és egyelőre a védelmi tárca is hallgat.
Az szíriai háborúban tanúsított kegyetlensége miatt "Armageddon tábornoknak" becézett Szurovikin szombat óta nem szerepelt a nyilvánosságban, s a családjával sem lépett kapcsolatba. Még pénteken este - nem sokkal a lázadás kezdete után - egy videóban a vakmerő akció leállítására szólította fel a zsoldosvezér Prigozsint. "Arra kérem önöket, hogy hagyják abba. Az ellenség csak arra vár, hogy a belpolitikai helyzet eszkalálódjon hazánkban" - mondta. A videón kimerültnek tűnt, s nem volt világos, hogy kényszer hatására beszélt-e. Azóta meg nem erősített hírek érkeztek arról, hogy a biztonsági szolgálatok kihallgatják.
Az MT egyik forrása azt mondta: "Úgy tűnik, Prigozsin oldalára állt a felkelés során, és most elkapták a tökét." A tábornok tartózkodási helyére vonatkozó kérdésre nem akart válaszolni. Vlagyimir Romanov háborúpárti katonai blogger előzőleg azt közölte, hogy Szurovikint vasárnap őrizetbe vették, s jelenleg a moszkvai Lefortovo fogházban van.
Az egy nap alatt elbukott Wagner-féle felkelés évtizedek óta a legsúlyosabb orosz biztonsági válságot idézte elő, és Szurovikin sorsa élesen rávilágít arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának kudarcai milyen mély ellentéteket okoztak a katonai vezetésen belül.
Az 56 éves tábornok az orosz légierők parancsnoka, és 2022 októberétől 2023 januárjáig ő irányította az orosz hadműveleteket Ukrajnában. Prigozsin üdvözölte a kinevezését a posztra, "legendás alaknak" nevezve őt, aki "hazája szolgálatára született". Kettejük közismert kapcsolata most ráerősített azokra a pletykákra, melyek szerint Szurovikint a lázadás támogatása miatt menesztik vagy vizsgálat alá helyezik.
A New York Times szerdán nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, Szurovikin előre tudott Prigozsin lázadásáról, amelyben Wagner zsoldosai elfoglalták Rosztov városát és több nehézfegyverrel Moszkva felé vonultak. A lázadás eredeti, de kudarcot vallott célja az lehetett, hogy elrabolják Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, a vezérkar főnökét, akiket a Wagner vezére hónapok óta élesen támadott az ukrajnai háború irányításának hibái és a Wagner szerinte bűnösen szűk utánpótlása miatt.
Ha beigazolódik, hogy Szurovikin mindenről tudott, az részben magyarázatot adhat a lázadásra adott erőtlen katonai válaszra. A New York Times szerint ugyanakkor további kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a zsoldosvezér milyen további támogatást élvezett a felső vezetésen belül.
"Tudjuk, hogy megosztottság van a háború megvívásának módját illetően, és gyanítom, hogy Szurovikin osztozik Soigu és Geraszimov dilettantizmusának megvetésében" - mondta Sir Lawrence Freedman, a londoni King's College nyugalmazott hadtudományi professzora. "Lehet, hogy Szurovikin is változást akart a legfelső vezetésben, de nem akart volna részt venni egy puccsban..."
Freedman szerint valószínű, hogy Szurovikin is Rosztovban volt Prigozsin lázadása idején (innen irányítják egyébként az ukrajnai hadműveleteket), tekintve, hogy ő és Vlagyimir Alekszejev tábornok, akit pénteken Prigozsinnal együtt láttak, aznap ugyanabból a szobából tettek közzé hasonló videókat, amelyekben egységre és Putyin támogatására szólítottak fel. A legtöbb elemző azonban nem gondolja, hogy Szurovikin, aki októberben a Herszon elleni ukrán támadás súlyos helyzetében vette át az orosz erők irányítását, részt akart volna venni egy teljes körű lázadásban.
Elemzők arra is rámutatnak, hogy a Wagner harcosai a hétvégén gyakorlatilag a Szurovikin vezette légierőnek okoztak komoly veszteséget. Moszkva felé vonuló konvojukból hat helikoptert, valamint egy Il-22M típusú parancsnoki irányító repülőgépet lőttek le, amely vélhetően épp egy ukrajnai bevetés vezényléséből térhetett vissza, és feltűnésének nem volt köze a lázadók Moszkva felé vonulásához. A brit hírszerzés csütörtökön közölt napi jelentése szerint az Il-22M egy legfeljebb 12 gépből álló flotta része volt, és elvesztése negatív hatással lesz az orosz légi és szárazföldi műveletekre.
A már Belaruszba érkezett Prigozsin „sajnálatát” fejezte ki a lelőtt gépek legénységének halála miatt, s nagy összegű kárpótlást ajánlott fel családjaiknak. Közben azt hangsúlyozta, hogy csapatai nagyrészt békésen viselkedtek, és "egyetlen földi katona sem halt meg" 24 órás lázadásuk során. A drámai fejlemény, hogy a Prigozsin vezette lázadók lelőtték a zsoldosvezér talán legjobb hadseregbeli kapcsolatának katonáit, olyasmi, ami újabb súlyos meghasonlást okozhatott Szurovikin tábornoknak, aki régóta őrlődött az egymásnak feszülő katonai vezetők között.
A Guardian című brit lap Tatyjana Sztanovaját, az R.Politik politikai elemző cég vezérigazgatóját idézte, aki szerint „miközben Wagner éles konfliktusban állt Sojguval és Geraszimovval, Szurovikin végig érintkezett Prigozsinnal, legalábbis munkakapcsolatban állt vele, sőt közvetítőként is fellépett közöttük (május elején részt vett a lőszerellátással kapcsolatos problémák megoldásában)" - írta. "Ezt pedig valószínűleg Putyin hagyta jóvá…"
Kedden az orosz belügyi hírszerzés közölte, hogy ejti a Prigozsin és zsoldosai ellen a fegyveres lázadás miatt emelt büntetőjogi vádakat. De ha Putyin bizonyítékot talál arra, hogy Szurovikin tábornok segítette Prigozsin terveit, akkor nem nagyon lesz más választása, mint hogy eltávolítsa őt parancsnoki posztjáról. És nem ő lesz az egyedüli.
A Ribar nevű orosz katonai blog szerdán azt írta, hogy a lázadás "nagyszabású tisztogatásokhoz vezethet" az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek soraiban. "A Szövetségi Biztonsági Szolgálat nyomozói és képviselői napok óta dolgoznak mind a katonai igazgatási szervek vezetőségén, mind az egységek parancsnokain."
