Néhány személyes adat birtokában eddig bárki nevében le lehetett adni olyan kérelmeket, aminek következtében az illető csak a választás napján tudta meg, hogy nem adhatja le a szavazatát. Az rtl.hu szerint miután ismét módosult a választási törvény, kiderült, hogy bár részben a kormánypártok érvényesítették érdekeiket, átmentek a Nemzeti Választási Iroda eredeti javaslatai is, amelyek az elektronikus azonosítás előírásával megszüntetik a más nevében leadott kérelmekkel való visszaélés lehetőségét.
A TASZ még 2014-ben hívta fel a figyelmet a jelenségre. Több korábbi választáson előfordult, hogy egyesek nem tudták leadni a szavazatukat, miután a szavazókörben közölték velük, hogy átjelentkeztek az ország egy másik pontján lévő szavazókörbe, vagy hogy nem adhatják le a szavazatukat pártlistára, mert felvételüket kérték a nemzetiségi névjegyzékbe, ami miatt csak nemzetiségi listára szavazhatnak.
Csakhogy az ilyen helyzetekben jó eséllyel az történt, hogy a választók nevében valaki más nyújtotta be a kérelmeket, kizárva ezzel őket a szavazás lehetőségéből. Ez mellesleg egyszerre személyes adattal visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény - jegyzi meg a lap, hozzátéve, az elkövetők nyomára azonban legtöbb esetben nem akadnak.
A csalásokra az adott lehetőséget, hogy lakcímkártyán szereplő adatok birtokában bármilyen további azonosítás nélkül be lehetett nyújtani a választói névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket az interneten, ráadásul minderről nem is értesült az, akinek a nevében a kérelmet benyújtották.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) kezdeményezése az ügyben előremutató, legalábbis a TASZ szerint: ennek értelmében ugyanis a legtöbb elektronikus kérelem benyújtásánál kötelezővé tennék az elektronikus azonosítást. Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta honlapján a tervet.
A dolog szépséghibája, hogy a Fidesz módosító indítványokat fűzött a javaslathoz, amivel persze a társadalmi egyeztetést is kikerülték. Az egyik módosítás szerint az önkormányzati választásokon a jelölő szervezeteknek a tízezer főnél nagyobb települések egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában kell képviselőjelöltet állítaniuk, továbbá a fővárosi kerületek legalább kétharmadában kell polgármesterjelöltet indítaniuk ahhoz, hogy kompenzációs listát állíthassanak.
Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője szerint ennél is súlyosabb változtatás, hogy az időközi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásokat nem tarthatják meg az önkormányzati választásokig hátralévő egy évben - kivéve ott, ahol már elindult a kampányidőszak.
A TASZ szakértője mindazonáltal jelezte, hogy a törvénymódosítás előremutató részét tekintve is van még dolga az államnak, például fel kell készíteni a választókat arra, hogy ne az eddig megszokott módon intézzék az átjelentkezést, illetve a külképviseleti névjegyzékbe való felvételeket.
