A fesztivál szó jelentése: ünnep – mondta Mikulás Ferenc, a Kecskemét Animációs Filmfesztivál (KAFF) alapítója és igazgatója a hétvégén tartott zárógálán. Magyarország legfelnőttebb mozgóképes rendezvénye, mely immár harmincnyolc éve világszínvonalú butikmustra egy gyöngyszem, mely kizárólag az animációra koncentrál, arra a műfajra, amelyben hazánk kimagasló. Így nem csak a világ nagy alkotásait, de a saját értékeinket is meg tudják mutatni. A vetítések telházasak, a kecskemétiek tudják és szeretik KAFF-ot, az animációs szakma is összejön: a város is tudja hozni a fesztiválhoz szükséges nyüzsgést, hiszen a vetítőtermeken kívül nem lehet nem találkozni filmessel a Hírös Agóra, az Otthon mozi vagy a Beszélő köntös nevű bárban. Az pedig külön extra, hogy a fesztivál zárónapjával egy napra esett a Múzeumok Éjszakája, így aki itt volt, joggal érezhette, hogy egy víkend erejéig a világ kulturális körfogásának Kecskemét volt az egyik legfontosabb helyszíne.
Persze, hazafias protokoll itt is volt – ez Magyarországon immár elengedhetetlen –, a nyitón Káel Csaba filmügyi kormánybiztos beszélt a nagy nemzetközi animációs sikereinkről, például a Kojot négy lelke nemzetközi sikereiről – az amerikai, cseh és sanghaji díjak apropóján –, igaz Buda Anna Flóra 27 című Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott etűdjét nem említette. Azt viszont igen, hogy készül az animációs stratégia – reméljük ez csupa jót jelent a sok magyar tehetséges alkotó számára.
Tény: a Kojot négy lelke díjhalmozó mű. Gauder Áron indián teremtésmítosz alkotása szombat este is tarolt KAFF díjátadóján, elnyerve mind a nagydíjat, mind a legjobb európai egészestés filmért járó elismerést és a közönségdíjat. A fesztivál híres arról, hogy rengeteg díjat ad ki, ezekből sokat nyert Gauder, aki olyan sokszor ment fel a színpadra, hogy még az is feltűnt, hogy végül feltűzte a haját. Mindazonáltal a másik friss egészestés magyar animációnak, a Műanyag égboltnak sem kellett üres kézzel távoznia. Az ökológiai kérdéseket felvető disztópia a legjobb egészestés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját kapta. És ez így teljesen rendben is van. Vagy mégsem?
Mindkét produkció forgalmazásban van a hazai mozikban, ám szomorúan lássuk be, nem értek el kiemelkedő nézőszámokat. Pedig a Kojot négy lelke Kecskeméten lépcsőn ülős teltházat produkált, sőt még a pótvetítés is megtelt. Helyes – szólna az értékítélet, hiszen Gauder Áron alkotása zseniális és egyetemes. Indián eredetmítoszt mesél, és közben állást foglal a természet védelmében. A rendező személyes elkötelezettségen és alapos történeti kutatásokon alapuló kísérletet tett rá, hogy felvegyük a kapcsolatot egy másik kultúrával. A konkrét cselekmény valahol az Egyesült Államokban játszódik, ahol egy olajtársaság az utolsó darab földet is el akarja venni az őslakosoktól, akik jelképesen egy hegyre menekültek a fehér emberek elől. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ennek apropóján elmeséli az indián teremtéstörténetet, mely a maga nemében lenyűgöző és olyannyira magával ragadó, hogy a gonosz és a jó harcának legelementárisabb meséje. A Kojot prérikutya vagy farkas, - kinek hogy tetszik - gonosz is meg nem is, igazán ellentmondásos figura és sokkal jobb fogódzó a mai őrült világunk megértéséhez, mint más allegorikus karakterek. Elvégre a világ gonoszsága elpusztítja őt is, ez pedig maga a non plus ultra tragédia. A KAFF „tálalása” amúgy perfekt volt, mert a filmhez „hogy készült” kiállítást is terveztek, mely július végéig látogatható az Agórában – érdemes rá ellátogatni.
Bár, ahogy említettük, az elismerések sora konvergál a végtelenhez, fontos még: a legjobb rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért. Mindkettő másért izgalmas. Előbbi egy igazán átütő produkció, melyben egy srác festőművész szeretne lenni és a felvételit próbálja túlélni. Mi a fontos? A nyugodt élet, a szerelem vagy a művészet? Hegyi Olivér a lehető leghumorosabb választ adta, a filmjén a közönség jóízűen nevetett, bármikor újranézném.
A Bálint Ágnes-díj kapcsán pedig az volt az idei KAFF-on legnagyobb flash, hogy Dr. Koltay András a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke „küldött” egy beszédet, amely leginkább Aba Botond szónoklatához hasonlított, melyet Antal Nimród Kontroll című filmje elején láthatunk. Annyira komoly, hogy röhejes. A szó pozitív értelmében.
Díjak
16. Kecskeméti Animációs Fesztiválon 20 kategóriában osztottak ki díjakat. A fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film díját is Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása nyerte, utóbbit megosztva kapta Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével. A Nayola különdíjban részesült. A legjobb egész estés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját a Műanyag égboltnak ítélték. Az európai tévésorozatnak a Patouille és az ejtőernyős magok bizonyult. A legjobb rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért.
