- MADACH Spanyolhonban: kivonulók kérték

Az a tény, hogy valaki ilyen-olyan okból, átmenetileg vagy végleg távol költözik Magyarországtól, nem jelenti azt, hogy az illető szakítani akar a magyar kultúrával. A logikai kapcsolat néha kifejezetten ellentétes irányú: ahogyan a spanyolországi magyarok kulturális egyesületének példája is bizonyítja, elemi igény van a kintiek körében olyan nyelvi-kulturális kapaszkodókra, amelyek egymással és az otthoniakkal is összekötik őket.

Magát a szervezetet MADACH-nak hívják, de a névnek legfeljebb asszociációs szinten van köze a magyar drámaíróhoz: valójában egy mozaikszó (Madrileña Asociación De Amigos de la Cultura Húngara, azaz a magyar kultúra barátainak madridi egyesülete). Mindamellett Az ember tragédiája, illetve annak szerzője korántsem ismeretlen spanyol földön: a művet a baszkon kívül az ország összes hivatalos nyelvén, azaz spanyolul, katalánul és gallego nyelven is kiadták.

Az egyesületet 2014-ben alapította Madridban három lelkes magyar anyuka, akiknek azóta felnőttek a gyerekeik. (Utóbbiakról annyit tudunk, hogy mindegyikük anyanyelvi szinten beszél magyarul – ki az érettségire készül, ki már otthon jár egyetemre). A tagság, illetve a területi szervezetek száma azóta évről évre nő. Jelenleg Madrid, illetve a Costa del Sol mellett Zaragoza, Valencia, valamint Kasztília és León (ez utóbbi nem két autonóm közösség, hanem egy, helyben Castilla y Leon-nak hívják) területén a legaktívabb a magyar közösség. – A létszám változó, sajnos az elmúlt évek korlátozásai nem múltak el nyom nélkül – meséli Szőke Anna, a MADACH Costa del Sol alapítója. Amihez azt érdemes hozzátenni, hogy Spanyolországban lényegesen keményebb és tartósabb lezárások voltak a járvány idején, mint mondjuk Magyarországon. Akinek nem volt rá nyomós oka, az szó szerint negyven napig nem léphetett utcára. Így aztán érthetően nagy öröm volt, amikor 2022 szeptemberében megtarthatták az I. Összmagyar Találkozót, hét különböző spanyol régió magyar közösségeinek részvételével.

A MADACH-on belül vannak nagyobb csoportok, mint például a Costa del Sol (a hivatalos tagság mintegy 20 család), Madrid (több mint 50 fős tagsággal) és vannak klasszikusan „beházasodott” közösségek, jellemzően a belső-spanyolországi részeken, ahol nem több mint egy tucat család jár össze. A programok viszont mindenütt nyitottak, a tagokon kívül szép számmal jelennek meg szimpatizánsok, spanyol ajkú érdeklődők is: a kultúra vonzó, nem csak attól, hogy magyar, de már attól is, hogy más.

Ami az egyes események létszámát illeti, az abszolút favorit a Gulyás Party és a Mikulás. A második körbe az olyan tematikus programok tartoznak, mint a néptánc, az olvasókör, a kvíz-estek vagy a borkóstolók.

Egyelőre főleg a nagyvárosok – Madrid, Barcelona és Valencia – szerepelnek a nemzetközi rangú magyar művészek turnéiban, de ezek nem kifejezetten a magyar közösséget megcélzó programok (nemrég például a Budapesti Fesztivál Zenekar játszott, Madridban és Alicantéban, jórészt spanyol közönség előtt. – Örülnénk, ha a MADACH rendezvényeire is gyakrabban jönnének magyarországi művészek, de nehéz megtalálni azt a formát, amiben fedezni lehet az ezzel járó költségeket – mondja Szőke Anna, hozzátéve: kivételek mindig vannak. A Costa del Solon a tavalyi évben Aranyosi Péter humorista lépett fel, illetve Koós Réka is vendégeskedett már náluk.

A Napospart magyar családjainak kéthetente vasárnaponként tartanak gyermekfoglalkozásokat. Áprilisban egy magyar tematikájú standdal települtek ki az esteponai Dia de Residente Extranjero (Külföldi Lakosok Napja) nevű vásárra. És mindig próbálnak újítani is: idén például létrehozták a Spanyolországban vállalkozó magyarok klubját, különleges példáját adva annak, hogy nem csak az üzleti élet felől áramolhat a (kapcsolati) tőke a kultúra felé, hanem akár fordított irányba is.

Rákérdeztünk a könyvhelyzetre is. – Visszatérő tapasztalat, hogy a magyar kultúra külföldi megélésének mindig az olvasás az alfája és ómegája. Magyar könyvtár még nincs a Costa del Sol-on, de már szerveződik: jelenleg a sok száz darabos, jórészt adományokból származó állomány katalogizálása zajlik. Addig az e-könyvek, meg az otthonról hozott, egymás között csereberélt kötetek jelentik az áthidaló megoldást. 

Spanyolországban – az ottani KSH szerint – a 2022-es adatok alapján több mint tízezer magyar állampolgár él. Az ország 18 úgynevezett autonóm közösségből és két autonóm városból (Ceuta és Melilla) áll, és úgy alakult, hogy mindegyik ilyen közösségben van(nak) magyar(ok): az afrikai Ceutában csak egy, a szintén az afrikai kontinensen lévő Melillában kettő, a többség pedig a turisztikailag frekventáltabb országrészeket választotta, azaz a Kanári-szigeteket, Katalóniát, Valenciát, Andalúziát, Madridot, illetve a Baleár-szigeteket. A szám ugyanakkor csalóka, mivel a spanyol állampolgársággal már rendelkezők, a „határon túliak”, az ingázók, vagy a kinti bejelentkezést elmulasztók a hivatalos statisztikában nem jelennek meg. Mint ahogy olyanok is jócskán akadnak, akik már elköltöztek, de nem csekkoltak ki. Az általunk megkérdezett kinti magyarok mindenesetre úgy becsülik, hogy a valóságban úgy húszezren lehetnek. A Costa del Sol, vagyis az ország talán legnagyobb turisztikai attrakciónak számító, tél nélküli Napospart nagy része Malaga tartományhoz tartozik, itt a bejegyzett magyarok száma nem éri el az 1300 főt, miközben holtszezonban, novembertől márciusig legalább háromezren, nyáron pedig akár hatezren lehetnek. Ekkora közönségre pedig már otthonról is érdemes lenne programot szervezni. Kérdés, hogy valaki meglátja-e benne a fantáziát.