Már csak egy bő hónapot kell várnunk, s elbúcsúzhatunk a NER egyik sokat vitatott, a piaci folyamatokat eltérítő kezdeményezésétől, az élelmiszerek árstopjától. A kormányzati kommunikáció szerint augusztusban amúgy is jelentős csökkenés következhet be az inflációban, így egyes termékek hatósági árának további fenntartására nincs már szükség.
Az elvitathatatlan tény, hogy szerte a világban lényegében az év eleje óta mérséklődik az áremelkedés üteme, s ez érezteti hatását minálunk is. Azonban annak, hogy egyes élelmiszerek árát a 2021. októberi, illetve a 2022. novemberi szinten fagyasztották be, ehhez vajmi kevés köze van, hiszen közismert, hogy a kereskedők az ezáltal elszenvedett veszteségüket másutt már behozták. Az azonban meglepetést keltett, hogy az árstop kimúlásának hatását a kormányzat ahelyett, hogy felmérte volna, az árverseny eltorzított működésébe újabb "csavart" iktatott be. Az élelmiszer-kereskedelem működését a piacgazdaságban szokatlan - bár a vásárlóknak kétségtelenül kedvező - kormányzat által előírt kötelező akciókkal zavarják meg. Az eddigi 10 százalékos kedvezményt 15 százalékosra terjesztik ki.
A kötelező akciózás emellett kiterjed azokra a termékekre is, amelyek az élelmiszer-árstop hatálya alá tartoztak eddig. Ennek alapja a bruttó beszerzési (beszállítói) ár lesz, ezt kell majd 15 százalékkal csökkenteni. Ami azért is érdekes, mert másfél évtizede, igaz, hogy még egy más színezetű kormány időszakában máig érvényesen olyan törvényt alkottak, hogy a beszerzési ár alatt árusítani tilos, mert az tisztességtelen forgalmazói magatartás. S arra hivatkoztak, hogy kiegyensúlyozott alkupozícióra van szükség a kölcsönös bizalom jegyében. A NER számára ezek a fogalmak ma már ismeretlenek.
Azonban senki ne tartson attól, hogy a kormány ezúttal a hatályos törvényt megsérti. Biztosak lehetünk, abban, hogy a jogszabályt hozzáigazítják majd az "élethez", pontosabban az érdekeikhez. Ne legyen kétségünk afelől sem, hogy az infláció növekedésének kemény szigorral történő letörésének igénye holmi racionális gazdasági érdekből fakad. Mindössze arról van szó, hogy a KSH számításai szerint a májusi infláció, évesítve 21,5 százalékos volt, a kormány pedig azt várja augusztusra, hogy a fogyasztói árindex 15 százalékosra mérséklődik. S amennyiben így lesz, akkor idén már nem szükséges a nyugdíjakat korrigálni, ugyanis éppen ennyivel nőttek a járadékok januárban. Ez ugyan alacsonyabb a jegybank legfrissebb jelentésében közölt idei évre várt 16,5 - 18,5 százaléknál, de trükkök alkalmazásához ötletért a kormányzat nem megy a szomszédba. Mint ahogy az sem izgatja, hogy az Eurostat májusi adata 0,4 százalékponttal magasabb, mint amit a mi derék statisztikusaink mértek, ráadásul ez 9 százalékponttal több a legjobban dráguló uniós országok rangsorában az élen álló Magyarországot követő Lengyelországénál. Az MNB Inflációs jelentésének mottója ezúttal is Zrinyi Miklóstól származik: „... nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságainak.” Egyetértünk.