A KSH adatai szerint áprilisban ugyan a bruttó bérek átlagosan 15,5, a nettó keresetek pedig 14,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ugyanakkor ez bérnövekedés kevésnek bizonyult a 24 százalékos április inflációval összevetve. A KSH adatai szerint a bruttó átlagbér 588 ezer forint volt áprilisban, ennek a nettója 391,7 ezer forint, ám nettó mediánkereset - adókedvezményekkel számolva – csak 306 700 forint volt, és a munkavállalók fele ennél is kevesebbet keresett.
Virovácz Péter az ING bank elemzője szerint Magyarországon továbbra is meglehetősen erős a bérkiáramlás. Ugyanakkor negatív meglepetés, hogy az egyedi kifizetések, tehát a prémiumok és bónuszok jelentősen elmaradtak az egy évvel korábban kifizetett összegektől.
Szintén beszédes a medián bér alakulása. A bruttó mediánbér 16,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintet, ami közel azonos az egy hónappal ezelőtt regisztrált emelkedéssel. Mivel ez most felülmúlja az átlagbér növekedését, így ez is arra enged következtetni, hogy a magasabb keresetűek esetében elmaradtak az elmúlt évben látott nagyobb bónuszkifizetések. Persze részben az is lehetséges, hogy az átlagbér alatt keresők bérei emelkedtek inkább. Ezt a munkaerőhiány magyarázhatja, amely továbbra is azokban a szektorokban a legmagasabb, ahol az átlagbértől elmaradó kereseti lehetőségek vannak.
Előre tekintve az ING várakozása szerint 2023 egészében 15-16 százalék környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke. Az év első négy hónapjában 12 százalékos volt az átlagbér növekedése, vagyis az év hátralévő részében némi erősödésre számítunk. Ennek egyik oka, hogy a közszféra bizonyos trületein év közben történt a bérmegállapodás.
