Napi szintű feladat a hazugságok, torzítások elleni küzdelem. Ezt mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért és kommunikációért felelős államtitkára még májusban egy politikai rendezvényen.
Ezzel a megállapítással nehéz vitatkozni. Amikor valaki önmagával küzd, az lehet az igazán nagy harc. Merthogy az egész mai Népszava összes hasábja kevés lenne arra, hogy felsoroljuk azt a sok hazugságot, csúsztatást, félrevezetést, amit a Fidesz-kormány csak az elmúlt egy évben elkövetett. De maradjunk egyetlen témánál, a nyugdíjnál.
Alig több, mint egy hónappal ezelőtt azt írtuk, nem lesz évközi nyugdíjemelés, legkorábban a novemberi korrekcióval nőhet az idősek ellátása. Ezt a kijelentésünket egy államtitkári válaszlevélre alapoztuk, mégis azonnal támadást indított ellenünk a Pénzügyminisztérium: vigyázat, álhír, újabb valótlanságot közölt a Népszava. És mit mondott hétfőn Gulyás Gergely kormányszóvivő? Na mit? Hát azt, hogy jövő év január elsején lesz rendes nyugdíjemelés, évközi pedig novemberben, ha erre okot adó körülmény van. Vagyis szóról szóra azt, amit nem egészen egy hónapja még hazugságnak neveztek.
Arról van szó, hogy az idősek az inflációra hivatkozva azt kérték, az ellátásokat júniusban vagy júliusban év elejéig visszamenőleg emelje meg a kormány legalább 3 százalékkal. Sőt, szerintük indokolt lenne további 1,2, és 0,3, vagyis az idei 3 százalékkal számolva összesen 4,5 százalékos emelés is. Tavaly ugyanis a 15,2 százalékos éves nyugdíjas inflációval szemben a három lépcsős – januári, júniusi, novemberi – emelés is összesen csak 14 százalékos volt. De a 2021-es mértéke is elmaradt 0,3 százalékkal a tényleges pénzromlástól.
Ehhez a tényhez kapcsolódik egy újabb hazugság. A napokban Nyitrai Zsolt miniszterelnök főtanácsadó azzal állt elő, hogy Magyarország kormánya a nyugdíjasokkal kötött megállapodás értelmében háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést, az idősek számíthatnak a kormányra.
Az egy mellékes, de fontos szál, hogy az Eurostat friss adatai alapján az uniós inflációs átlag 7,1 százalékos, míg Magyarországon 21,9 százalék. Vagyis újra és újra a háborút okolni a pénzromlásért, a valódi indok elferdítése. De ebbe most ne is menjünk bele, maradjunk a nyugdíjnál. A kormány annak ellenére számolt januárban 15 százalékos inflációval, és emelte ennyivel az ellátásokat, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15-19 százalékot prognosztizált, és elemzők is hasonló mértékről 18-20 százalékról beszéltek. Az év első négy hónapjában 26 százalékos volt az átlagos infláció, de májusban is csaknem 23 százalékot mért a KSH. És még az is lehet, hogy szeptemberben 9 lesz, de ez februárban, vagy áprilisban nem sokat segített Piri nénin, vagy Józsi bácsin, amikor a piacon vagy a gyógyszertárban fizettek. Pedig, ha nem a valós infláció és a nyugdíjemelés közötti különbséget, csak az idénre kért 3 százalékot megadja a kormány, akkor egy 200 ezer forintból élő idős 36 ezer forintot kapott volna. De az üres szavakon túl semmi nem jár nekik.
A nyugdíjasok jól járnának, a kormány küzdelme pedig kevesebb lenne, ha végre az igazat mondaná a valódi helyett.