Oroszország;toborzás;elítéltek;orosz védelmi minisztérium;orosz-ukrán háború;Wagner-csoport;

- Az orosz védelmi tárca már olyan elítélteket is besoroz, akik bűncselekményeik miatt már a Wagner-csoportba sem kerülhetnének be

Egyiküket, Pavel Aljohint korábban nemi erőszak, súlyos testi sértés, lopás és tiltott fegyverkereskedelem miatt is elítélték. Egy orosz civil szervezet vezetője szerint közel 15 ezer rabot soroztak be azóta, hogy február 1-én a Wagner-csoport után az orosz védelmi minisztérium is toborozni kezdett az elítéltek között.

Az orosz védelmi tárca már olyan elítélteket is besoroz, akik bűncselekményeik miatt már a Wagner-csoportba sem kerülhetnének be – írja a Meduza a Vjorsztka nevű orosz független portál alapján.

Utóbbi az Argumenti i Fakti nevű orosz állami tulajdonú lapra hivatkozva arról számolt be, az ukrajnai Zaporizzsja régió oroszok megszállta részén tevékenykedő 71. gépesített lövészezred parancsnokhelyettese egy bizonyos Tambov ragadványnéven ismert férfi, akit korábban Andrej Guszelnyikov „haditudósító” Telegram-posztja szerint 26 év börtönbüntetésre ítéltek.

Tambov maga mondta tudósítóknak, hogy védelmi tisztségviselők személyesen mentek el hozzájuk a börtönbe, ahol amnesztiát ajánlottak fel neki és rabtársainak katonai szolgálatáért cserébe. Állítása szerint vele együtt 137 elítéltet soroztak be a seregbe. Az egyik riporternek azt mondta, hogy kegyelmet, féléves szerződést és védelmi minisztériumi alkalmazottaknak járó fizetést kapott, továbbá lehetősége nyílt arra is, hogy nemzeti kitüntetéseket kapjon.

A Vjorsztka közösségimédia-profilokat és a bírósági dokumentumokat kielemezve arra jutott, hogy Tambov 38 éves, valódi neve Pavel Aljohin, és nem is olyan régen, decemberben ítélték el egy 91 éves nő kirablása és meggyilkolása miatt. Bírósági iratok szerint a férfi leütötte, majd egy törölközővel megfojtotta az idős nőt, akitől ezután több mint egymillió rubelt lopott el, amely összeget gyorsan el is játszott. Az ügyészség 26 év börtönbüntetés kiszabását indítványozta Aljohin ellen büntetett előélete miatt (a férfit korábban nemi erőszak, súlyos testi sértés, lopás és tiltott fegyver-kereskedelem miatt is elítélték).

Az Aljohinnal együtt a Storm Z nevű alakulatnál szolgáló szintén korábbi elítélt Oleg Batyiscsevet szeptemberben gyilkosság miatt ítélték el, mivel agyonverte volt barátnőjének új barátját. A nő a bíróságnak azt mondta, azért szakított Batyiscsevvel, mert többször is bántalmazta őt részegen.

Olga Romanova, az Oroszország Rácsok Mögött nevű civil szervezet vezetője a Vjorsztkának azt mondta, közel 15 ezer rabot soroztak be azóta, hogy február 1-től – a Wagner-csoport után – az orosz védelmi minisztérium is toborozni kezdett az elítéltek között.

Mint azt megemlítik, bár az orosz alsóház június 13-án törvényt fogadott el arról, hogy kegyelemben részesítik az orosz védelmi tárcánál aláíró önkénteseket, a jelenlegi szabályok szerint ez továbbra sem vonatkozhatna Aljohinra, sem Batyiscsevre, tekintve, hogy a lehetőség nem súlyos bűncselekmények esetében biztosított. Igaz, egy május végén első olvasatban elfogadott javaslat értelmében a súlyos bűncselekményekért elítélt rabokat is besorozhatnák, ez alól azonban szintén kivételt jelentenek a szexuális és egyéb súlyos bűncselekmények.

Mint arról korábban az orosz média is beszámolt, a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény még a kegyetlenségeiről hírhedt Wagner-csoportnál is kizáró tényező jelentkezésnél.

Eközben a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint folytatódik a csetepaté a védelmi tárca és a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin között. A zsoldossereg alapítója hétfőn azt üzente, választ vár a tárcától az ő saját készítésű „szerződése” nyomán, amelyet állítása szerint három nappal korábban juttatott el a minisztériumhoz.

A tárca korábban közölte, minden önkéntest köteleznek, hogy szerződést írjanak alá velük, ennek aláírására pedig július 1-jét adták meg végső határidőnek.

Nem utazik el a szerb elnök az EU  által Koszovó kapcsán szervezett válságtanácskozásra, igaz, nem is őt okolják Belgrád és Pristina kritikussá vált kapcsolatai miatt.