Miközben intenzívebbé váltak a dél-oroszországi célpontok elleni ukrán csapások, május végén orosz önkéntes alakulatok újra behatoltak Ukrajna felől a határ menti Belgorodi régióba (március után másodszor). Támadásuk fő iránya a határ közeli, 40 ezer lakosú Sebekino volt, ahová tavaly októberben csapódtak be az első lövedékek, ám a helyiek hiába várták, hogy Moszkva segítséget küld. Az egyre sűrűbbé váló tüzérségi csapások elől az emberek májusban menekülni kezdtek a városból.
Május 22-én két Ukrajnával szövetséges orosz fegyveres csoport, az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) és az Oroszország Szabadsága Légió (LSZR) videoüzenetekben tudatta: átlépték a határt, hogy „szabadságot, békét és nyugalmat hozzanak” Oroszország területére. A Sebekinótól 100 kilométerre nyugatra fekvő Grajvoronnál is behatoltak, ahol az orosz légierő helikopterekkel lőtte állásaikat.
A régió hatóságai csak ekkor döntöttek Sebekino és néhány határ menti település evakuálásáról. Az orosz védelmi tárca másnap azt állította, hogy a nyugati katonai körzet határőr egységei több tucat támadót megöltek és kiűzték az összes diverzánst a Belgorodi területről, de Vjacseszlav Gladkov kormányzó arra kérte az evakuáltakat, hogy még ne térjenek haza. Belgorodban hat ideiglenes szállásközpontot nyitottak számukra, s egy részüket - közösségi fórumaik szerint - kollégiumokban helyezték el.
Alekszej Baranovszkij, az Orosz Fegyveres Ellenzék Politikai Központjának (LSZR politikai szárnya) képviselője a CNN-nek Kijevből azt mondta, az átállt orosz hadifoglyokból álló alakulatuk "fel akarja szabadítani" hazájukat "a putyini diktatúra alól".
Mark Hertling nyugalmazott amerikai tábornok ugyanakkor úgy vélte, a cél az lehetett, hogy az orosz hadsereget megzavarják a régóta készülő ukrán offenzíva előtt.
Kijev viszont elhatárolódott az orosz harcosoktól. "Ukrajnában ezek az egységek a védelmi és biztonsági erők részét képezik. Oroszországban (azonban) független egységként tevékenykednek" – mondta Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője a CNN-nek. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója egyenesen arra szólította fel Moszkvát, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba az RDK-val.
Az orosz katonai bloggerek és szakértők a történtekre teljes zavarodottsággal reagáltak.
A fejlemény kínos Putyin elnök számára, aki 2022 februárjában Oroszország biztonsági érdekeire hivatkozva indított inváziót a Zelenszkij vezette kijevi „náci junta” felszámolására, s 15 hónap elteltével azzal kellett szembesülnie, hogy félrecsúszott háborúja a saját országában is felfordulást okoz.
A kijevi elhatárolódás fő oka nem az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) alapítóinak szélsőjobboldali múltja, hanem az, hogy „hivatalosan Ukrajna nem folytat katonai offenzívát orosz területen” - mondta David Gendelman független katonai elemző az al-Dzsazírának. Ukrajnát szövetségesei többször figyelmeztették, hogy az általuk átadott fejlett fegyvereket csak ukrán területen vetheti be. Az RDK katonái pedig a közzétett videók tanúsága szerint az Egyesült Államok és Lengyelország szállított páncélozott járművekkel, valamint belga és cseh kézi fegyverekkel rendelkeztek.
A CNN szerint azonban a Biden-kormányzat nyilatkozatai, miszerint "helytelenítik" az orosz területek elleni csapásokat, nem többek diplomáciai retorikánál. Név nélkül nyilatkozó amerikai és európai tisztviselők a hírtévének kijelentették, hogy a határokon átnyúló támadásokat jól átgondolt stratégiának tartják, mivel orosz erőforrásokat kötnek le, miközben Ukrajna nagyszabású offenzívára készül megszállt területeinek felszabadítására.
A CNN egy forrása szerint ukrán tisztviselők nemrég azt mondták neki, folytatni fogják az Oroszországon belüli támadásokat, mert az aggodalmat kelthet az oroszokban a saját biztonságukat illetően. És valóban…
A határ menti Novaja Tavolzsanka faluban, amelyet június elején rohantak le az RDK harcosai, június 4-én éjjel megölték az orosz hadsereg „Belgorod” műveleti csoportjának vezetőjét, Andrej Szteszev alezredest. Orosz közlés szerint a település elleni akciót ukrán tüzérségi és dróncsapások fedezetében hajtották végre. Június 9-én drón csapódott be az Ukrajnával határos Belgorodi, Kurszki és Voronyezsi területek székhelyén is. A Kyiv Independent hírportál szerint az ilyen támadások főként az orosz hadsereg logisztikai infrastruktúrájának megzavarására irányulnak, Ukrajna azonban legtöbbször nem vállalja értük a felelősséget.
Június 13-án Ramzan Kadirov csecsen elnök bejelentette, hogy – az orosz védelmi tárca és a Roszgvargyija regionális vezetőivel folytatott egyeztetések eredményeképpen – a csecsen Zapad-Ahmat zászlóalj katonái az orosz egységekkel együtt őrzik majd a Belgorodi régió határ menti területeit, mivel a diverzáns „banditacsoportok felszámolásához” terrorellenes tapasztalatra is szükség van.
Az orosz elnök aznapi sajtótájékoztatóján azt mondta, ha Ukrajna folytatja ezeket a támadásokat, mérlegelniük kell biztonsági övezetek létrehozását ukrán területen, „hogy ne tudjanak elérni minket”. Putyin szavai értelmében az orosz hadseregnek ismét frontot kellene nyitnia a Szumi és Harkivi területen, ahonnan egyszer már kiverték, s kétséges, hogy erre egyáltalán képes-e, miközben erőit leköti a június elején megindult ukrán offenzíva elleni védekezés.
