- Parlamenti tavasz: több mint egy héten át beszéltek a most véget ért ülésszakban, de 21 képviselő egy hangot sem szánt Magyarország ügyeire

Harmincnégy elfogadott törvényjavaslat, 178 felszólaló, 21 néma képviselő, 7 nap, 2 óra, 47 perc és 49 másodpernyi felszólalás fért az országgyűlés február végétől e hét csütörtökéig tartó tavaszi ülésszakába. Az előre tervezett programot egy nappal toldották meg a honatyák és honanyák, akik péntektől túlóráznak, ugyanis július 7-ig tart a T. Ház rendkívüli ülésszaka. Utóbbit a pedagógus státusztörvénnyel nyitották a képviselők, akik addig nem mehetnek nyári szabadságra, míg nem sikerül elfogadniuk a jövő évi költségvetést – bár a korábban 133, immáron 135 kormánypárti „bátrat” ismerve ennek nem lesz semmi akadálya.

Az elkövetkező három hét tehát nagy vitákat generál majd, a mögöttünk álló három és fél hónap viszont néhány csatazajosabb napot kivéve csendben telt el, a kétharmad ugyanis ezúttal sem hagyott sok lehetőséget az ellenzéknek. Utóbbi az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos társadalmi részvételről szóló rendkívüli ülésnappal indította volna a szezont február közepén, ám miután a kormánypártok nem jelentek meg, így csak napirend előtti szólalhattak fel. Az ülésszak során a kétharmadnak akadtak megengedőbb pillanatai is, például rábólintott Finnország NATO-csatlakozására, igaz némi színjátékot követően: a kormány és a két frakció között „harc” zajlott, a képviselők ugyanis kérették magukat, mielőtt beadták a derekukat, végül pont akkorra hagyták magukat meggyőzni, amikor Törökország is szabad utat adott a finneknek. A svéd kérelem ratifikációjára viszont még mindig nem került pont, bár jelenleg úgy tűnik, a fideszesek és a kereszténydemokraták a rendkívüli ülésszakra ismét kegyes hangulatba kerülnek majd. Nemcsak a skandinávok érezhették meg, milyen a magyar kormánypártok bosszúja, idehaza a Magyar Orvosi Kamarát próbálta ellehetetleníteni a hatalom, miután rapid módon keresztülment a T. Házon a kötelező kamarai tagság eltörléséről szóló törvényjavaslat, majd derült égből villámcsapásként érkezett az előzetes programban nem szereplő státusztörvény tervezete.

Mindezeket természetesen komoly vita kísérte a képviselők részéről, akik közül 178-an érezték úgy, hozzá kell szóljanak valamelyik témához, 21-en azonban némák maradtak. A többiek így is próbára tették a leírókat, hiszen 2090 felszólalás során összesen több, mint egy hetet beszéltek. A legtöbbször a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence kapcsolta be mikrofonját, a KDNP-s honatya 120 alkalommal kapta meg a szót: persze nem véletlen, hogy ő lett e felszólalók sztahanovistája, hiszen főnöke, Pintér Sándor belügyminiszter erre a ciklusra megnyerte magának az egészségügyet és az oktatást is, s a két téma meglehetősen gyakran előkerült a parlamenti patkóban. Hasonlóképpen az 59 felszólalásával második legszorgosabb Fónagy Jánoshoz, aki a gazdaságfejlesztési tárca államtitkáraként jellemzően Nagy Márton miniszter szócsöveként tevékenykedett. A képzeletbeli dobogó harmadik foka 51 felszólalással a KDNP-s Nacsa Lőrincé, aki jellemzően a kormányt támogató expozéival aratott félsikereket. Az ellenzékiek közül a DK-s Gréczy Zsolt volt a legaktívabb, aki kereken félszáz alkalommal ragadta magához a szót, az LMP-ből Keresztes László Lóránt – 48 –, a Jobbikból Z. Kárpát Dániel – 46 –, a Mi Hazánkból Novák Előd – 36 –, az MSZP-ből Gurmai Zita – 35 –, a Párbeszédből Szabó Rebeka – 30 –, míg a Momentumból Bedő Dávid – 12 – volt a legaktívabb megszólaló. Meglehetősen aktív tavaszt tudhat maga mögött Orbán Viktor miniszterelnök is, aki 36 alkalommal emelkedett szólásra, miniszterei közül a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely 12, míg az építésügyi és fejlesztési tárca élén álló Lázár János 9 felszólalással követték.

Bár Rétvári egymaga többször kapott szót, mint a dobogó második és harmadik helyezettje, a felhasznált ideje csak az ezüstéremre volt elég: 7 óra 45 másodperces összidejét ugyanis az MSZP-s Harangozó Tamás több, mint háromnegyed órával lepipálta – 7:45:52 –, s erre mindössze 15 alkalomra volt szüksége, azaz átlagosan több, mint 31 percig beszélt. Harmadik helyen Z. Kárpát végzett, neki valamivel több, mint öt óra jutott. Az ellenzéki pártok vezérszónokai is mind legalább több, mint 2 órát beszéltek a tavaszi ülésszak során, addig a Momentum legszószátyárabb tagja, Lőcsei Lajos is csak éppen, hogy átlépte a fél órát.