A demográfiai változásoknak köszönhetően 2024-től kilenc tagállam növelhetné európai parlamenti képviselőinek a számát az uniós törvényhozó testület frissen elfogadott jelentése szerint. Magyarország nincs köztük.
Az Európai Parlament (EP) ötévente, a soron következő európai választások előtt mindig javaslatot tesz arra, hogy miként osszák el a képviselői helyeket a tagállamok között. A legfrissebb népességi adatokkal összhangban indítványozza a változást, amelynek igazodnia kell a Szerződések által törvénybe iktatott elvekhez. Ezek rögzítik, hogy az EP-t legfeljebb 750 képviselő és az elnök alkotja, 6-nál nem kevesebb és 96-nál nem több képviselői hely juthat egy uniós országnak.
A csütörtökön elfogadott jelentés értelmében a mostani 705-ről 716-ra nőne a nemzeti listán megválasztott képviselők létszáma a 2024 júniusában tartandó európai parlamenti választások után. A plusz 11 képviselői helyet Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország kapná. Spanyolország és Hollandia 2-2, a többiek 1-1 mandátummal lennének gazdagabbak. Az indítvány szerint Magyarország ahogy eddig, úgy ezután is 21 tagot küldhetne a képviselő-testületbe. A létszámról azonban nem a parlament dönt egyedül: a mandátumok megoszlására az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tesz hivatalos javaslatot, amelyet a képviselőknek utóbb jóvá kell hagyniuk. A vezetők várhatóan június végén esedékes brüsszeli találkozójukon tárgyalnak az EP álláspontjáról és határoznak a sajátjukról.
- Biztos vagyok benne, hogy a javaslat elnyeri az Európai Tanács egyhangú jóváhagyását - szögezte le sajtóközleményében a határozati javaslat egyik előterjesztője, az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt, aki kiegyensúlyozottnak nevezte az előterjesztést.
A képviselők 28 mandátumot szeretnének fenntartani a jövőbeni uniós választókerületben megválasztott képviselők számára, összhangban az EP által támogatott választójogi reformmal. A parlament tavaly májusban elfogadott határozata értelmében 2024-ben a választópolgárok 28 képviselőt nem nemzeti, hanem transznacionális listáról küldenének Brüsszelbe, illetve Strasbourgba. De ehhez a módosításhoz is a tagállamok egyetértése szükséges, amit sokan nem tartanak valószínűnek. Az EP jelentése mindenesetre sürgeti a huszonheteket, hogy még időben határozzanak a választójogi reformról, hogy a tagállamoknak legyen idejük a jövő évi szavazások előtt felkészülni a változtatásokra. Az Európai Parlament képviselőit jövő június 6-9. között választják meg az EU 27 országában.
