– Csökkenjenek a nemek, a települések és a nyugdíj megállapítás időpontjától függő különbségek az ellátásban, a „nagyon szűkös” szintnél alacsonyabb nyugdíjakat soron kívül emeljék meg, és újra legyen nyugdíjplafon. Többek között ez a javaslat született a Bács-Kiskun megyei településeken működő idősügyi tanács, és nyugdíjas szervezetek ülésén – tájékoztatta lapunkat a Nyugdíjas Parlament elnöke. Karácsony Mihály elmondta: abban is egyetértés volt, hogy a jövőben a „Nők 40” lehetőségénél vegyék figyelembe az egyetemi-főiskolai nappali képzés idejét is, illetve javuljon a bentlakásos idősotthonok ellátási színvonala.
– Az időseket képviselő helyi szervezetek azért foglalkoznak most országos ügyekkel, mert szeretnék, ha a készülő nyugdíjreformnál ezeket figyelembe venné a kormány – magyarázta Karácsony Mihály. Ezért minden megyei szervezet készít egy listát.
A kormánynak azért kell új stratégiát kidolgoznia, mert csak így juthat hozzá a covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap uniós forrásához.
Addig egyetlen eurócentet sem folyósít Brüsszel, amíg Magyarország nem teljesíti a jogállami minimumfeltételeket. Emiatt készült tavaly a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve címet viselő dokumentum, amelynek kilenc pontja közül az egyik foglalkozik a nyugdíjreformmal. A munkafolyamat kötött, először egy független nemzetközi szakértőgárda készít jelentést a rendszer pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő. Karácsony tájékoztatása szerint jelenleg ez a munka folyik, a brüsszeli elvárás szerint a pénzügyminiszter nemzetközi szervezeteket kért fel az átvilágításhoz. Ebbe a folyamatba szeretett volna bekapcsolódni a Nyugdíjas Parlament, ám engedélyt nem kapott hozzá. Karácsony Mihály ugyanakkor hozzátette: az is feltétel, hogy az érintettek bevonásával készüljön el a jogszabály, mert csak akkor garantálható a támogatottság, és a hosszútávú fenntarthatóság. Karácsony Mihály ehhez a munkához kérte a helyi szervezetek segítségét és ajánlásait. Az összegzés ősszel fog megtörténni, a dokumentumot pedig átadják a kormánynak. Ezt követően készül el a reformtervezet egy részletes hatásvizsgálattal, jogalkotási javaslattal. A törvénynek a parlamenti választások előtt egy évvel, legkésőbb 2025. március 31-én kell életbe lépnie.
Karácsony Mihály kijelentette: azt szeretnék elérni, hogy a szolidaritási elem erősebb legyen, és minden idős ember kapjon tisztes megélhetést biztosító alapnyugdíjat. Alapos megfontolás után támogatnák a nyugdíjak bruttósítását is, mert akkor az idősek érvényesíthetnék az adókedvezményeket és adójóváírásokat. A jövőbeli nyugdíjkorhatárt pedig az egészségben eltöltött időhöz kötnék. Jelenleg ebben nem állunk jól – mondta, a férfiaknál ez 61,5 év, a nőknél 62,8 év. Úgy fogalmazott: minden változáshoz az a legfontosabb üzenetük, hogy az idősek nem terhei hanem erőforrásai a társadalomnak.
