A Blokád rendezője, Tősér Ádám köszönőbeszédében kihangsúlyozta, hogy a Blokád hidat képez, és a megbékélés szándékával készült – nyilván klasszisokkal jobban hangzana ez a szituáció, ha a rendező nem lép fel tettlegesen lapunk munkatársa ellen az esemény előtti éjjel.
A Mozgókép díjak kapcsán, melyeket, most a tavalyi gyakorlattal szemben, amikor a teljes szakma szavazott - most öt fős zsűri bírált el -, hozott kellemesen meglepő döntéseket. Ahogy Koltai Lajos zsűrielnök nyilatkozott, sok volt a film, de érdemes volt dolgozniuk, mert évente nagyon is érdemes önmagukat megünnepelni. Illetve, hogy sztorit is mondjon, elmesélte milyen volt jelöltként ülni az Oscar-díjkiosztón a Maléna operatőreként: a jelölés szerinte nagyobb kunszt, mint a győzelem. Az az igazán örömteli, hogy voltak díjak, melyek jó helyre kerültek. Jelesül, hogy a legjobb rendező díját Csoma Sándor vihette haza a Magasságok és mélységek című alkotásáért, amely 14 kategóriában volt versenyben, végül két díjat kapott. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat megosztva Pál Emőke, a Magasságok és mélységek és Román Katalin, a Hat hét művésznői vehették át. A legjobb elsőfilm díját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje kapta – a tavalyi év legjobb és nemzetközi szinten egyik legsikeresebb alkotása, jelenleg is a Sanghaji fesztiválon versenyez – ha ennyi kommentár belefér. A pozitív oldalra írandó Thúróczy Szabolcs elismerése legjobb férfi mellékszereplőként a Larryben nyújtott alakításért. A legnagyobb „melléfogás” Vilmányi Benett (Larry) mellőzése volt, a kategóriát Seress Zoltán vitte (Blokád).
Azok az elismerések is pazar helyre kerültek, melyekről nem a Koltai vezette grémium döntött. A művészeti egyetemek (Zeneakadémia, Táncművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, MOME, SZFE színész- és filmszakos hallgatók) egy-egy képviselőjéből álló diákzsűri idén először adott át díjat: a Hat hét című drámát tartották a legjobbnak, amely így összesen három díjat kapott. A közönségdíjat a Nyugati nyaralás érdemelte ki.
