A vártnál gyorsabban csökkent az infláció, az elemzői várakozások 22 százalék feletti májusi árindexet vártak, ezzel szemben a KSH közlése szerint az ötödik hónapban 21,5 százalékkal voltak magasabb az árak, mint egy évvel korábban. Az infláció még így is kiemelkedő európai összehasonlításban, hiszen az EU-ban az árak emelkedése 8,1 százalékra lassult már áprilisban. Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az árindex, azóta kisebb nagyobb-csökkenés látható. Áprilisban még 24 százalék volt az infláció vagyis a mostani, a májusi esés az első jelentősebb lépés lefelé.
A KSH adatai szerint egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek az árak – az egyhavi infláció csökkenésére utoljára 2020 novemberében volt példa. (Ez is jól jelzi, hogy az inflációs nyomás már rég benne volt a magyar gazdaságban, az árak drasztikusa emelkedését nem csak az ukrán háborút kisérő gazdasági folyamatok, hanem a magyar kormány és Magyar Nemzeti Bank következetesen hibás gazdaságpolitikája okozta.) Ugyanakkor hiába a 0,4 százalékos egyhavi árcsökkenés, az élelmiszereknél még mindig 0,1 százalékos átlagos áremelkedést mért a KSH az előző hónaphoz mérten: ezen belül a párizsi, kolbász 0,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 0,4 százalékkal többe, viszont a a sajt 2,3, a rizs 1,7, a vaj és vajkrém 1,3, a péksütemények 1,3, a tej 0,9, a baromfihús 0,6 százalékkal lett olcsóbb. Segítette az infláció csökkenését, hogy a háztartási energia ára 3,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 6,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal olcsóbbak lettek. A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, társasházi közös költségért 1,4, lakbérért 1,2 százalékkal többet, a munkahelyre, iskolába történő utazásért pedig 21,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az előző hónapban-
Egy év alatt tehát 21,5 százalékkal emelkedtek az árak, az átlagból még mindig toronymagasan az energiaárak 37,2, és az élelmiszerek 33,5 százalékos drágulása emelkedik ki. A szolgáltatások ára átlagosan 14,5 százalékkal emelkedett, míg legkisebb mértékben a tartós fogyasztási cikkek drágultak – itt egy év alatt 8,1 százalékos áremelkedést mért a KSH.
„A mai pozitív inflációs meglepetés fényében szinte biztosnak tűnik az év végi egyszámjegyű inflációs mutató elérése”
– írta elemzésben Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője. Sőt, amennyiben nem érkezik energia/üzemanyagár-sokk, úgy akár már novemberre is elérhető lehet a 10 százalék alatti mutató.„ A májusi infláció fényében felülvizsgáltuk az egész évre vonatkozó inflációs előrejelzésünket is. Ez alapján a korábbi 19 százalék körüli érték helyett 18 százalék közeli mutatóval számolunk. Ugyanakkor a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el” - figyelmeztetett az elemző.
„A rendkívül dinamikus bérkiáramlás az év utolsó negyedévében már pozitív reálbér növekedésben ölthet testet. A vállalatok pedig jellemzően visszatekintő árazási szokással bírnak, vagyis a múltbeli infláció alapján változtatnak árat. Ilyen átlagos infláció mellett és emelkedő reálbérkörnyezetben ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a megszokottnál magasabb szinten ragad a havi árváltoztatás mértéke. A mai inflációs adat fényében nem számítunk arra, hogy a monetáris politika érdemben változtatna a kamatvágási ciklus ütemén. Meglátásunk szerint az MNB fontosabbnak tartja a kiszámíthatóságot, mint azt, hogy csupán egy adatpont miatt agresszívebb kamatvágásba kezdjen. Ezek alapján június 20-án a májusi döntés ismétlésére számítunk, vagyis továbbra is 100 bázispontos effektív kamatvágással kalkulálunk” – vélekedett Virovácz.
A májusi adat ugyan kedvezőbb a vártnál, de összességében nem igényli a nagy kép átírását: kedvező a „headline” index vártnál ütemesebb lassulása, azonban a maginfláció még mindig erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall - írta Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint a nyártól valamivel gyorsabban csökkenhet infláció, az éves index akár már júniusban 20 százalék alá mérséklődhet. A dezinflációt segítheti a meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is.
Nagy János szerint továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de a globális konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását. „Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció vagyis csökkenhet 4 százalék alá” - tette hozzá az elemző.
