Az OLAF június 6-án nyilvánosságra hozott, 2022-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (34 százalék) jelentősen meghaladó mértékben, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek 75 százalékában emelt vádat 2018 és 2022 között. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon - olvasható a Legfőbb Ügyészség szerdai, lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában.
Megjegyzik, hogy 2022-ben az OLAF a lefolytatott vizsgálata eredményeként összesen nyolc igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Három esetben az ajánlások alapján a nyomozás elrendelésére került sor, öt esetben az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték.
Itt az újabb OLAF-jelentés, megint Magyarországon bukkant a legtöbb szabálytalanságra az EU csalás elleni hivatalaMint írják, a szervezet az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. Noha a magyar vádhatóságnak nincs erre törvényi kötelezettsége, Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Emellett már volt két olyan eset is, ahol már a vizsgálat lezárása előtt megállapítható bűncselekmény gyanúja, ezért jelzéssel élt az ügyészi szervezet felé.
Mindkét esetben a nyomozást rendeltek el. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022. februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette. A közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit azóta a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – zárul a Legfőbb Ügyészség közleménye.
Polt Pétert választották az uniós ügyészek szervezetének alelnökévé