- Több meglepetés van a kedd éjjel benyújtott pedagógusi státusztörvény tervezetében, legalább 20 pontról a tanároknak nem is szóltak

Kedd éjszaka, fél tizenkettő körül került fel a parlament honlapjára a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényjavaslat, amit a Belügyminisztérium (BM) dolgozott ki, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be (Pintér Sándor belügyminiszter a tervezet „előadójaként” van feltüntetve). Az egyik legfontosabb változás, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státusza megszűnik, helyére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lép. A BM korábban többször egyeztetett mások mellett a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), de az érdekképviseletek szerint ezek inkább „eligazítások” voltak, nem valódi egyeztetések. 

A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunkat úgy tájékoztatta,

Ezek közé tartozik például az a bekezdés, mely szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus csak akkor vehetne ki szülői szabadságot (ez 44 munkanapot jelent gyermeke hároméves koráig), ha jogviszonya legalább egy éve fennáll. Nem volt szó arról sem, hogy egy gyakornoki státuszban dolgozó pedagógust egy hónappal a sikertelen, megismételt minősítő vizsga után ki lehessen rúgni (a tervezet korábbi változatában az szerepelt, hogy a félév utolsó hónapjában kell megszüntetni a jogviszonyát). Nagy Erzsébet szerint nem egyeztettek velük arról sem, hogy a gyakornokok havi illetményét nem a törvény szabályozná, hanem a kormány állapítaná meg egy rendeletben.

Nem kaptak tájékoztatást a szakszervezetek arról sem, hogy a törvény – amennyiben megszavazza a parlament és Novák Katalin államfő is aláírja – július 15-étől léphet hatályba, a pedagógusok közalkalmazotti státusza viszont 2024. január elsejétől szűnik meg, és innentől kell az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozniuk. A munkáltatóknak szeptember 15-ig kell tájékoztatniuk a munkavállalókat a jogviszonyváltásról, akik szeptember 15-29. között írásban nyilatkozhatnak úgy, hogy nem fogadják el a jogviszonyváltást, a nyilatkozatukat pedig nem vonhatják vissza. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Akik kevesebb mint 20 éve dolgoztak, mindössze egyhavi végkielégítést kaphatnak, 20-30 év között kéthavit, afölött háromhavit, kivéve, ha 30 napon belül új jogviszonyt létesítenek a köznevelésben vagy a szakképzésben, mert akkor nem kapnak semmit. Ha 61-90 napon belül létesítenek új jogviszonyt, a végkielégítésük egy részét vissza kell fizetniük. 

Béremelés

Pintér Sándor belügyminiszter kedden levélben is tájékoztatta a pedagógusokat a tervezett változásokról, az egyik kiemelt pont a béremelés, hiszen az új törvényt is a pedagógusok nagyobb „szakmai és anyagi megbecsülésére” hivatkozva dolgozták ki. Pintér szerint a törvénnyel 2025-ig bruttó 800 ezer forintra nőhet a pedagógusok átlagbére. A törvény maga különböző bérsávokat határoz meg: gyakornok esetén rendeletben állapítják meg, Pedagógus I. esetén bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezertől 1 millió 135 ezerig, Mesterpedagógusnál 520 ezertől 1 millió 365 ezerig, Kutatótanár esetén 640 forinttól 1 millió 470 ezer forintig terjedhet.

A törvény azonban arra is kitér, hogy a garantált bér és az ágazati szakmai pótlék együttes összege gyakornokoknál nem lehet kevesebb bruttó 400 ezer forintnál, Pedagógus I-ben 410 ezernél, Pedagógus II-ben 430 ezernél, mesterpedagógusnál 520 ezernél, kutatótanárnál 640 ezer forintnál. A tervezet alapján úgy tűnik, azt, hogy kinek pontosan mennyi lesz a fizetése, a munkáltató határozhatja majd meg. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint, miután a fent említett minimumösszegek a törvénytervezetben meghatározott bérsávok alsó határainak felelnek meg, elképzelhető, hogy akinek a jelenlegi illetménye már most eléri az alsó határt, egy forint fizetésemelést sem kap. De ha valaki kapna illetményemelést, azt se január 1-ig, hanem csak 2023. július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani.

Munkaidő

A parlamentnek benyújtott tervezetben már nincs benne, hogy a pedagógusok napi munkaidejét 8-ról maximum 12 órára, a heti munkaidőt 40-ről maximum 48 órára emelnék. A teljes napi munkaidő 8 óra marad, a heti kötött munkaidő 32 óra, amit az iskolában kell eltölteni, további 8 óra felhasználásáról az igazgató engedélyével „szabadon rendelkezhetnek”. De az igazgató a szabad felhasználású munkaidőnél is előírhatja az intézményben történő munkavégzést. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint a napi és heti munkaidő azonban még így is több lehet az eseti helyettesítések másik hétre történő átcsoportosíthatósága, valamint a helyettesítések napi és heti limitjének eltörlése miatt.

A tervezet szerint a próbaidő és a lemondási idő is egységesen 3 hónap lesz. A pedagógusok szabadsága egységesen 50 napra emelkedik. 

Átirányítás

A törvény szerint a pedagógusokat átirányíthatják más intézményekbe is dolgozni. A Pintér Sándor által küldött levél szerint ez eddig is így volt, ám mint Nagy Erzsébet rámutatott, az általános munkajogi szabályok szerint a munkavállaló legfeljebb 44 munkanapra irányítható át más munkahelyre. A pedagógustörvény tervezete szerint viszont ez az idő akár 9 hónap is lehet, igaz, annyi korlátozással, hogy csak az adott járáson belül kerülhet erre sor. A munkáltatónak erről először ajánlatot kell tennie, amit ha öt munkanapon belül nem fogad el a munkavállaló, akkor egyszerű utasítással áthelyezheti. Ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben (pl. kisgyermek nevelése vagy hozzátartozó gondozása) a pedagógus csak a hozzájárulásával irányítható át. 

Ellenőrzés

A tervezet már nem ad lehetőséget arra, hogy a pedagógusok saját, otthoni számítógépeit is ellenőrizhesse a munkáltató, ugyanakkor a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába betekinthetnek. A BM szerint ez egyébként is így van minden munkahelyen. A PDSZ ügyvivője azonban úgy véli, a pedagógusoknál ennek pont nem így kellene lennie, mivel szülők és tanulók érzékeny adatait kezelik. 

Fegyelmi eljárások

A törvénytervezet visszahozná a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat. A büntetés lehet megrovás, legfeljebb 20 százalékos fizetéscsökkentés hat hónapon keresztül, felfüggesztés, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás. Megrovást fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat a munkáltató, ha „a tényállás megítélése egyszerű” vagy a vétséget a pedagógus elismeri. A fegyelmi eljárás részletszabályait kormányrendeletben határozzák majd meg.

Továbbá a tervezet szerint ha „a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, rendkívüli felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény igazgatójának egyetértésére.”