rendőrség;felmérés;tüntetés;diák;könnygáz;

 Korábban a rendőrség távolságtartó volt a fiatal demonstrálókkal, áprilisban és májusban azonban kétszer is rendkívül határozottan léptek fel

- Itt a felmérés, még a Fidesz-híveknek sem tetszik, hogy a rendőrök könnygázzal fújták le a tüntető diákokat

A magyarországi felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, további 6 százalékuk inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be azok ellen a diáktüntetők ellen, akik Orbán Viktor miniszterelnök budavári irodájánál megpróbálták elbontani az ott felállított kordonokat – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített reprezentatív felméréséből.

 A válaszadók 17 százaléka viszont teljesen, további 4 százalékuk inkább jogosnak tartja a rendőri intézkedéseket.

A kérdés megítélése politikailag megosztó, még az általában végletekig egységes kormánypárti tábort is majd kettészakítja az ügy. A Fidesz-KDNP híveinek 49 százaléka „inkább helyesnek” tartja a könnygáz bevetését, viszont meglehetősen nagy részük, 42 százalékuk nem ért egyet azzal. Az ellenzékiek 97 százaléka, a politikailag bizonytalanok 84 százaléka inkább helyteleníti a diákok lefújását. Érdekesség, hogy a kormánypártiak 16 százaléka egyáltalán nem is hallott arról, hogy a diáktüntetéseken oszlattak és könnygázt vetettek be a rendőrök.

Az elmúlt időszak tanár-diák tüntetéseiről azonban a magyar felnőtt lakosság 95 százaléka hallott már. A pártpreferenciákat tekintve az ellenzékiek 99 százaléka, a kormánypártiak 95 százaléka, a bizonytalanok 92 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre. E szerint a tavaly év elején indult tiltakozási hullám azt a célját már biztosan elérte, hogy a társadalom mind szélesebb körben értesüljön az oktatás problémáiról.

A felmérés szerint azoknak a 84 százaléka, akik hallottak a tüntetésekről, azzal is tisztában vannak, hogy a megmozdulások az oktatás helyzetének javításáért, a tanárok méltóbb anyagi megbecsülésért, majd a pedagógusok jogait korlátozó új státusztörvény ellen indultak. A kutatásból az is kiderült, hogy legnagyobb arányban a politikailag bizonytalanok körében ismerik a tanárok, diákok üzeneteit, céljait (94 százalék), az ellenzékieknél ugyanez 89 százalék, a kormánypártiaknál 69 százalék.

Novák a diákok lefújásáról, Orbánról meg Budaházyról

„Természetesen szomorú dolog ilyet látni, ezzel együtt abban bízom, hogy a rendőri intézkedések arányosak voltak. Ha ez nem így lenne, annak meglenne a következménye. Ezzel a bizalommal tudom azt mondani, hogy természetesen nem örülök neki, ha ilyen történik. A diákokkal szemben én nem lennék túlságosan szigorú.” – így reagált Novák Katalin köztársasági elnök a 24.hu-nak adott interjúban arra, hogy diáktüntetőket fújtak le a rendőrök. Az államfő arról is beszélt: egy tízes skálán hetesre értékelné a magyar közoktatás minőségét.

Arra a kérdésre, mennyiben az ő érdeme, Orbán Viktor döntése vagy szerencse kérdése, hogy államfő lett, azt felelte: „Legnagyobb mértékben én ezt az Úristen kegyelmének tartom.”

Az államfő az interjúban leszögezte, rendszeresen beszél a miniszterelnökkel, „majdnem mindig” négyszemközt. A háborúval kapcsolatban Novák arról beszélt, hogy van különbség az ő és Orbán álláspontja között, az övé „kevésbé árnyalt, mint a miniszterelnöké, és ezt vállalja”. Felmerült a Budaházy-ügy is, amelyről Novák azt mondta, a kegyelem hátterében nem volt politikai alku, ez a döntés száz százalékban az övé volt. Arra a kérdésre, hogy jó-e a lelkiismerete az üggyel kapcsolatban, igennel felelt. Ezzel együtt többszöri kérdésre sem volt hajlandó megindokolni, hogy miért adott kegyelmet a terrorügyben elítélt bűnözőnek.

 Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfői közleményében erős csúsztatásokkal igyekezett hitelteleníti cikkünket, amelyben arról számoltunk be, hogy milyen érkezési időkkel dolgoztak a mentők május elején.