A lengyel elnök módosító javaslatokat nyújt be ahhoz az új lengyel törvényhez, amely értelmében vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomásgyakorlás feltárására a belbiztonság és az energetika terén. A döntést maga Andrzej Duda jelentette be pénteki sajtóértekezletén az MTI szerint.
Az államfő által hétfőn aláírt törvény módosító tervezetét még pénteken benyújtják a szejmbe - közölte Andrzej Duda. Megerősítette, két héten belül azt az indítványt is benyújtja, amelyben a törvényről utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kér.
A szerdán már hatályba lépett eredeti jogszabály értelmében a lengyel szejm által megválasztott kilenctagú közigazgatási bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az érintettek tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni. A bizottsági döntés ellen közigazgatási bíróságnál lehet fellebbezni.
A Duda által javasolt módosítások szerint a fellebbezés az általános bíróságnál lenne lehetséges. A testületbe nem választhatnának be alsó- és felsőházi parlamenti képviselőket, egyértelműen szakértői testületről lenne szó. Törölnék a jogszabályból a nemzetbiztonsági átvilágításra és a közpénzekre vonatkozó előírásokat, a bizottság esetleg csak azt állapíthatná meg, hogy az érintett ember orosz befolyás alatt cselekedett-e, s ezért „nem képvisel szükséges garanciákat a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”. Más módosítások megerősítenék a bizottság működésének átláthatóságát - mondta el Duda. Mint kifejtette, a testület gyakorlatilag minden tevékenysége, különösen a meghallgatások nyilvánosak lesznek, „kivéve azokat a kivételes helyzeteket, amelyekre nagyon magas szintű államtitoktartás vonatkozik”.
Az államfő állítása szerint a módosítások azokat a kétségeket oszlatják el, amelyeket a média és az ellenzék ébresztett a törvény kapcsán. Amint ugyanis arról a Népszava is beszámolt, az ellenzék attól tart, hogy a törvényt ellenük is felhasználhatják a kampányban az ősszel tartandó parlamenti választás előtt. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) ugyanis azzal vádolja a fő ellenzéki pártot, a Polgári Platformot (PO), hogy 2007 és 2015 közötti kormányzása között „veszélyes mértékben függővé tette” az országot az orosz fosszilis energiahordozóktól, ezért felmerül a kérdés, „nem álltak-e moszkvai befolyás alatt” PO-tagok. A PO visszautasítja ezeket a feltételezéseket, a párt szerint a PiS célja ezzel az, hogy eltávolítsa a politikai színtérről a PO vezetőjét, Donald Tuskot. Az ellenzéki politikusok lex Tusknak is nevezik a jogszabályt.
Választási manipuláció történik Lengyelországban, az elnök egyértelműen az ellenzék vezetőjét vette célbaAndrzej Duda most azt mondta, a módosítással nem akarja késleltetni az általa határozottan támogatott bizottság létrehozását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a testület - amelyet szerinte már régen fel kellett volna állítani - csak most jön létre, és az időzítés ráadásul lehetővé teszi, hogy az ellenzék az őszi parlamenti választásokkal hozza összefüggésbe a törvényt. Állítása szerint ugyanakkor a törvény jelenlegi változata sem akadályozta volna meg bármely jelölt indulását a parlamenti választásokon. Az elnök arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy a módosítást minél gyorsabban hagyják jóvá.
Az új törvény kapcsán aggodalmának adott hangot Didier Reynders igazságügyekért, valamint Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos. Fenntartásait az amerikai külügyi tárca is jelezte. Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős lengyel miniszter viszont csütörtökön aránytalannak és elhamarkodottnak nevezte az európai uniós szervek reagálását. Közlése szerint Varsó ez ügyben csütörtökön írásos tájékoztatást küldött Brüsszelnek. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt javasolta, hogy egy lengyelországihoz hasonló vizsgálóbizottságot európai szinten is hozzanak létre (ebben az esetben az Orbán-kormány alighanem komoly bajba kerülhetne - a szerk.).
