Nem túl szerencsés időzítéssel érkezett csütörtökön Tiranába Novák Katalin köztársasági elnök kétnapos látogatásra, amelyre kivételesen a Népszava is meghívást kapott. Az eredetileg a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését szolgáló protokollvizitre némileg rányomta bélyegét a hétfői észak-koszovói szerb etnikai villongás, amelyben 27 magyar békefenntartó is megsebesült. Bajram Begaj albán államfő együttérzését fejezte ki a sérültekkel és a pristinai kormány narratíváját átvéve a szerb vezetést okolta az erőszakért. Novák Katalin, aki szerdán a kórházban keresett fel 12, már hazaszállított honvédet megragadta a lehetőséget, hogy megköszönje a KFOR békefenntartó misszió kötelekében szolgáló 400 magyar katona szolgálatát. „Remekül végezték a feladatukat, helytálltak és hősiesen küzdöttek akkor is, amikor egy ilyen agressziónak voltak kitéve” – jelentette ki az államfő, ám arról már nem beszélt, hogy ki támadt rájuk. Az Orbán-kormány tagjaihoz hasonlóan feltűnően ügyelt arra, hogy ne említése meg a koszovói szerbeket és ne sértse meg Szerbiát.
Novák Katalin szintén homályosan beszélt a Nyugat-Balkánra leskelődő veszélyekről. Azt mondta: a régió békéje és stabilitása Európa békéjének és stabilitásának záloga. Arra viszont már nem tért ki, hogy mi fenyegeti a térség biztonságát. Az albán parlament plenáris ülésén tartott beszédében megjegyezte, hogy különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó helyzete instabil. Nyugati vezetők és szakértők ezért általában Oroszországot, a helyi szerb vezetőket illetve a belgrádi kormányt szokták felelőssé tenni, ám az Orbán-kormány ezek közül mindegyikkel baráti viszonyt fenntartására törekszik.
A vendéglátókat azonban látszólag nem zavarta, hogy a magyar államfő kerülte a konkrétumokat. „Ilyen a diplomácia” – fogalmazott lapunknak Sorina Koti, a kormányzó albán Szocialista Párt (PS) képviselője, a parlament albán-magyar baráti tagozatának tagja. A politikus azt tartotta fontosnak, hogy két hét múlva Orbán Viktor miniszterelnök is Tiranába jön. A látogatás tényét magyar részről egyelőre nem erősítették meg.
Novák Katalin a magyar uniós elnökségről: Remélem nem születik antidemokratikus döntésA vendéglátókat azonban látszólag nem zavarta, hogy a magyar államfő kerülte a konkrétumokat. – Ilyen a diplomácia – fogalmazott lapunknak Sorina Koti, az ellenzéki albán Demokrata Párt (PD) képviselője, a parlament albán-magyar baráti tagozatának tagja. A politikus azt tartotta fontosnak, hogy két hét múlva Orbán Viktor miniszterelnök is Tiranába jön. A látogatás tényét magyar részről egyelőre nem erősítették meg.
Koszovó, az elátkozott köztársaságHazaszállítottak tizenkét Koszovóban megsérült magyar katonátA NATO-tag és EU-tagjelölt Albánia egyébként kifejezetten fontos szövetségesként tekint hazánkra. A két nemzet közötti fennálló barátságot Szkander bég és Hunyadi János az Oszmán Birodalom ellenében létrejött 15. századi szövetségétől eredeztetik, a fehér rózsaként emlegetett magyar származású Apponyi Geraldine albán királyné kultusza máig eleven él a nyugat-balkáni országban. A tiranai kormány hálás Magyarországnak a koszovói szerepvállalásért, ahogyan a magyar befektetésekért is. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a magyar gazdasági szereplők befolyása az országban. Az OTP Csoport helyi leányvállalat tavaly három pénzintézetet vásárolt fel és a leggyorsabban növekvő bankká nőtte ki magát. A Mészáros Lőrinc jobbkezének tartott Jászai Gellért vezette 4iG a ONE Telecommunications mobilszolgáltató és ALBtelecom vezetékes szolgáltató felvásárlásával, majd egyesítésével az ország legnagyobb telekommunikációs cégét hozta létre. A One Albania vállalat tiranai központjára csütörtökön egyébként Novák Katalin is ellátogatott. A WizzAir is terjeszkedik: a magyar fapados légitársaság május elején jelentette be, hogy 11. utasszállító gépüket költöztetik Tiranába.
A magyar tőke beáramlása lekötelezetté teszi az albán kormányt. Ez potenciális politikai haszont rejt az Orbán-kormány számára, hiszen Albánia EU-csatlakozásával bővülne új tagállammal bővülhetne a magyar vezetés Európai Unión belül egyébként fogyatkozó szövetségeseinek száma. Nem véletlen, hogy Novák Katalin azt hangsúlyozta: a régió kihívásaira Albánia és más nyugat-balkáni országok integrációja jelent kizárólag megoldást.
Beszélt, de nem válaszolt
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az illegális migrációt megállítsuk, az embercsempészeknek a munkáját lehetetlenné tegyük, és hogy az illegális migrációnak ezt a növekvő tendenciáját megfékezzük. Ebben is számítunk egymásra” – mondta az albán parlamentben Novák Katalin. Az államfő beszédében azt fejtegette, hogy az Európai Unió kritikus időszakot él át és öt különböző kihívással néz szembe. Idesorolta az ukrajnai háborút a nyugat-balkáni stabilitás megteremtését, az illegális migrációt, a népességcsökkenést és Európa geopolitikai szerepének megkérdőjeleződését. Arra viszont nem reflektált, hogy a Magyarországon elítélt külföldi embercsempészek szabadon engedésével az Orbán-kormány hogyan segíti az illegális migráció elleni küzdelmet. Lapunk szerette volna ezt megtudni, de a sűrű program mellett nem volt lehetőség az államfő megkérdezésére.
