MNB;kamat;bankok;

- A magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a régióban

Már a vállalatok esetében is volt némi lemaradásunk, a háztartásokat tekintve azonban ez még nagyobb.

Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – írja a Portfolio az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése alapján.

A kereskedelmi bankok forrásgyűjtésében rendkívül fontosak a betétek: a bankok mérlegében lévő lakossági és vállalati betétek állománya 2022 végén 28 ezer milliárd forintot tett ki, ami a 73 ezer milliárd forintos – nem konszolidált – forrásállomány közel 40 százalékát jelenti – állapította meg a jegybanki elemzés, hozzátéve: a változó kamatkörnyezetben kulcsfontosságú, hogy a banki forrásoldali betétek milyen ütemben és mértékben követik le a jegybank kamatdöntései által befolyásolt pénzpiacok kamatváltozásait.

A cikk szerint

2021 júniusa és 2023 februárja között a  3 havi budapesti bankközi kamat (BUBOR) szintje 15,2 százalékponttal emelkedett, a lakossági és vállalati betétállományra fizetett átlagos kamatláb növekedése azonban alig haladta meg a 3,6 százalékpontot.

A bankközi kamatok lekövetése a vállalati lekötött betétek esetében volt a legjobb. Miközben a látra szóló betétek alacsony kamatszintje megszokottnak tekinthető, annál furcsább a háztartási lekötött betétek kamatának alakulása, hiszen miközben a vállalatoknak februárban például már átlagosan 13,2 százalékot fizettek a bankok a teljes lekötött betétállományra, a háztartási lekötött betétek esetében ez mindössze 4,4 százalék volt.

Hazánkban a magasabb kamatok jellemzően csak a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek, míg az ügyfelek többsége továbbra is 0 százalék körüli kamatszinttel találkozik a lekötött betétek esetén is

– állapította meg az MNB.

A téma szempontjából öt környező országot vizsgáltak. A vállalatok kapcsán megállapították, hogy 2023 februárig Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a 3 hónapos bankközi kamatok emelkedése nagyságrendileg 0,7 – 0,85 százalékpont híján megjelent a vállalatok fennálló lekötött betéti állományának kamatváltozásában is. Magyarországon ez a különbség 1,5 százalékpont, tehát már a vállalatok esetében is volt némi lemaradásunk, a háztartások esetében azonban még nagyobb:

a lekötött betétek esetében a háztartási szegmens átlagos kamatszintje mind az öt vizsgált országban kisebb mértékben nőtt és alacsonyabb szinten van, mint a vállalati betétállományé.

Ennek számos oka lehet a jegybank szerint, például:

  • a vállalatok nagyobb összegű lekötéseiből következő nagyobb alkuereje,

  • a mélyebb pénzügyi tájékozottságuk és

  • az alternatív befektetések jobb ismerete, valamint

  • a bankváltás vélt vagy valós költsége az ügyfél számára.

A vállalati és a háztartási lekötött betétállomány átlagos kamatszintjének növekedése közötti különbség a régióban 1,6 százalékpont alatt maradt, míg Magyarországon 6,6 százalékpont volt ez az érték 2023 februárban.

A háztartási betétek teljes állománya is csökkent, 2022 szeptembere és 2023 februárja között tranzakciós alapon 608 milliárd forinttal. E csökkenés egyrészt a megtakarítások részleges felhasználását tükrözi, másrészt a megtakarítások átcsoportosításának következménye – állapította meg az MNB. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy ugyanebben az időszakban mintegy 1850 milliárd forinttal nőtt a háztartások által tulajdonolt állampapírok és befektetési jegyek állománya – teszi hozzá a Portfolio.