Az elemzői várakozásokat is felülmúló mértékben, 16,6 százalékkal nőtt az átlagbér márciusban a KSH szerint. A bruttó összeg így 577 900, az adókedvezmények nélkül számolt nettó pedig 384 300 forintra jött ki. Várható volt, hogy az egy hónappal ezelőtti, mindössze 0,8 százalékos bérnövekedési ütemnél most nagyobbat számol ki a KSH, hiszen a februári adatot igencsak eltorzította az egy évvel ezelőtt kiosztott úgynevezett fegyverpénz. A rendvédelmi szerveknek egy összegben kifizetett hathavi juttatásnak megfelelő összeg tavaly ugyanis rendkívül magas átlagkereseti adatot eredményezett.
Az idén viszont nem volt választás, ezért fegyverpénzt sem osztott az Orbán-kormány, a tavaly februárival összevetve így az idei adat rendkívül szerény növekedést mutatott. Borítékolható volt, hogy ezután egy erősebb éves béremelkedési ütemet mér majd a KSH, a bruttó 577 900 forintos összeg azonban az előző hónaphoz képest is 46 ezer forinttal magasabb összeget jelent.
A teljes állásban lévő magyarok fele kevesebbet visz haza havi nettó 295 600 forintnálA kiugró adat főként a bónuszoknak köszönhető. - A március egy egyedi kifizetésekkel, vagyis bónuszokkal erősített hónap, így a pontosabb kép kedvéért érdemes megvizsgálni a rendszeres keresetek alakulását is – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője.
Tovább csökken a reálbér
Az ING várakozása szerint 2023 egészében a márciusi szint, azaz 16-17 százalék környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke, a vásárlóerő pedig továbbra is csökken. Az egész éves infláció mértékét ugyanis 19 százalék körülire várják. Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a reálbérnövekedés.
A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt, rendszeres bruttó átlagkeresetet jóval alacsonyabbra, 520 600 forintra becsülte a KSH, ez pedig 15,7 százalékos bérnövekedést jelent. - Ezzel folytatódott a növekedési ütem 2022 novembere óta tartó lassú lemorzsolódása – fogalmazott Virovácz Péter. A KSH januárban és februárban ugyanis még egyaránt 17,3, tavaly decemberben 18,6, novemberben 20,2 százalékos növekedést mért a rendszeres, vagyis a külön juttatások nélküli kereseteknél. Mindez azt jelzi, hogy míg tavaly év vége felé az alapbért érintő emelésekkel igyekeztek a cégek utolérni a száguldó inflációt, addig az idén ismét egyre inkább a külön juttatásokon van a hangsúly, amellyel viszont nem számolhatnak folyamatosan a dolgozók.
Virovácz Péter szerint szintén beszédes a medián bér alakulása. A mediánbért bruttó 440 700 forintra mérte márciusban a KSH, ez nettóban mindössze 293 066 forintot ér. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél legfeljebb ennyit vagy ennél is kevesebbet keres. Ez tavalyhoz képest 16,3 százalékos emelkedés, vagyis a mediánbérek kevésbé emelkedtek, mint az átlagbér (előbbi a kereseteket növekvő sorrendbe állítva a középső értéket jelenti, utóbbit egyszerű átlagolással számolja a KSH). Mindebből Virovácz Péter szerint jól látható, hogy az átlagnál jobban keresők magasabb bónuszkifizetésekben részesültek.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy bár első ránézésre rendkívül kedvezőnek tűnik a bérstatisztika, a végső képet nagyban rontja az extrém magas infláció. A reálkereset ugyanis 6,9 százalékkal csökkent a 25,2 százalékos infláció miatt. Vagyis hiába a magas bérnövekedés, az infláció bőven megeszi ennek kedvező hatását.
Ismét kialakulhat az ár-bér spirál
A versenyszféra béremelései egyre jobban elhúznak a közszféra mellett: a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 18,7, a költségvetési intézményeknél viszont mindössze 10,4 százalékkal nőtt márciusban. A cégek így átlagosan bruttó 599 200, nettó 398 400 forintot fizetnek alkalmazottaiknak, míg az állam csupán bruttó 516 300, nettó 343 400 forintot. A versenyszféra 18,7 százalékos béremelési üteme ráadásul az előző hónapok 17, illetve 17,6 százalékos emeléseihez képest gyorsabb, vagyis azt jelzi, hogy a munkaerőhiány és az érdemben nem mérséklődő, extrém magas infláció miatt a vállalkozások ismét erőteljesebb béremelésekkel igyekeznek dolgozóikat megtartani. Ez pedig ismét felveti az ár-bérspirál kialakulását.
