Kedden tartotta alakuló ülését a Valencia Triónak nevezett Spanyolország-Románia-Lengyelország háromoldalú együttműködési fórum a névadó spanyolországi Valenciában. Jose Manuel Albares Bueno spanyol külügyi, európai ügyekért és együttműködésért felelős miniszter, Bogdan Aurescu román és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a három ország kapcsolatainak szorosabbra vonásáról, évente megrendezendő találkozókról állapodott meg.
A bukaresti szaktárca közleménye szerint „a háromoldalú párbeszéd kezdeményezése a három ország közötti szoros uniós és NATO-szintű együttműködés megvalósulása, amely hasonló és összekapcsolódó stratégiai érdekeken alapul, még akkor is, ha az európai kontinens különböző pontjain helyezkednek el”. Az ukrajnai háború témája mellett az alakuló ülés napirendjén szerepeltek az Európai Unió Tanácsa július 1-től kezdődő spanyol elnökségének prioritásai, az Európai Politikai Közösség következő két csúcstalálkozója június 1-jén Chisinauban és október 5-én Granadában, az Európai Unió stratégiai rugalmassága, az EU bővítése, a migrációs kérdések, a schengeni térség megerősítése, az energiabiztonsággal kapcsolatos együttműködés, illetve a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó prioritásai.
„Lengyel-román, két jó barát...” – Köszönjük, Orbán Viktor elintézte ezt isVagyis, mind olyan kérdés, amely közvetlenül érinti Magyarországot is, ámde Budapest korábbi legszorosabb partnere, Varsó mégsem tartja már szükségesnek az egykori jó baráttal való egyeztetést. Annak dacára sem, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan Lengyelország is ellenzi az EU-n belüli vétójog eltörlését, a külügyekben a minősített többséggel való döntéshozatalra való áttérést. Spanyolország kezdettől részese volt a 9 országot felölelő kezdeményezésnek, Románia tegnap jelentette be csatlakozását, ám ez a kérdés mégsem annyira döntő a lengyel vezetés számára, mint az Oroszországhoz és az ukrajnai agressziójához való viszonyulás. Amint arról a Népszava többször is beszámolt, az ukrajnai háború kitörése óta a lengyel kormány egyre látványosabban Bukarestre cseréli Budapestet, Mateusz Morawiecki miniszterelnök áprilisban maga jelentette be, hogy Lengyelország egykor szoros kapcsolata Magyarországgal sokat változott Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt, ezért országa most szorosabban együttműködik Romániával és a balti államokkal.
Csalódott és ingerült a német védelmi miniszter az Orbán-kormány újabb kekeckedése miatt„Az Orbán-kormány hamis érveket használ” – Kiakadtak az Európai Unióban, amiért a békepárti Szijjártó Péter most éppen az Európai Békekeret vétójával fenyegetőzik– Nem nagyon szokott érdekelni, hogyan fogadják az álláspontunkat – mondta hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter azt állítva, hogy annak kialakításakor a magyar érdekeket szokta figyelembe venni. A magyar diplomácia vezetője az uniós külügyminiszterek tanácsának szünetében magyarázta miért vétózott újra az Orbán-kormány. A Politico szerint zártajtók mögött német kollégájával, Annalena Baerbockkal is összeszólalkozott. (Emlékeztetőül: a magyar kormány nem járul hozzá az Európai Békekeret költségvetésének további 500 millió euróval történő megemeléséhez, nem hagyja jóvá a 11. uniós szankciós csomagot, újból blokkolta az ukrajnai csatlakozási tárgyalások kérdéskörét és Szijjártó előre jelezte, hogy Magyarország blokkolni fogja, hogy az EU a külügyi döntésekben az egyhangúságról áttérjen a többségi szavazásra.)
A hovatovább teljesen elszigetelődő magyar kormányzat nemcsak a háború kapcsán tanúsított különutassággal dühíti az uniós partnereket, hanem a vétójoggal való zsarolással is. A Euronews összesítése szerint 2016-2022 között az összes uniós vétó 60 százalékáért Magyarország felelős. Ez idő alatt 30 külügyi vétó volt, ebből 18 esetben Magyarország akadályozta meg a közös döntést
De ugyanúgy visszaél NATO-n belüli vétójogával is hazánk. Korábban csak a NATO-Ukrajna Bizottság munkáját blokkolta, a finn csatlakozás ratifikációjának halogatásával és a svéd tagság jóváhagyásának megtagadásával azonban átlépte a vörös vonalat az Orbán-kormány. A Valencia Trió tagállamai a NATO negyedik, ötödik és hatodik legnagyobb uniós tagállamai, talán nem mellékesen az Egyesült Államok legszorosabb uniós szövetségesei – e három ország ugyanis az amerikai rakétavédelmi rendszernek helyet adó európai államok is egyben.
