kutatás;evolúció;

A bronthoteresek egy faja két ágra szakadt, amely lehetett kisebb és nagyobb is, mint amelyből származtak

- Nem voltak nagyobbak egy közepes méretű kutyánál, aztán hatalmasra nőttek

A Science-ban a napokban megjelent tanulmány szerzői nem arra voltak kíváncsiak, miért pusztultak ki az óriás emlősök, hanem arra, milyen evolúciós magyarázata van annak, hogy egyáltalán kialakultak. 

Vizsgálataikat egy fajra, az orrszarvúszerűen kinéző bronthoteres-félékre korlátozták. Ezek a növényevő állatok az eocén korban éltek Észak-Amerikában és Ázsiában, mintegy 22 millió éven keresztül, változó, kisebb nagyobb testméretben.

A dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kipusztulása után az emlősök, amelyek addig nem voltak nagyobbak egy macskánál vagy egy közepes méretű kutyánál, gyors növekedésnek indultak. Kezdetben a bronthoteresek is kicsik voltak, 56 millió évvel ezelőtt még csak akkorák, mint egy border collie, de 16 millió év alatt 60 fajukból mintegy harminc egy tonnásnál is nagyobbá vált, a legnagyobbak csaknem 2,5 méter magasak, és majd öt méter hosszúak voltak. A Cope-szabály szerint egy faj nagyobb egyedeinek jobb esélyük van a túlélésre: többek között nehezebben esnek ragadozók táplálékául, könnyebben hozzáférnek az élelemforrásokhoz. A csontfosszília maradványokból úgy tűnik azonban, hogy a bronthoteresek nem ezt a szabályt követték, amely szerint fokozatosan kellett volna nőniük, hanem egy adott fajuk két ágra szakadt, amely lehetett kisebb és nagyobb is, mint amelyből származtak. A kisebbek kipusztultak, míg a nagyobbak hasonló módon továbbfejlődtek. A nagyobb példányok azért voltak nyertesek, mert a hirtelen jött ökológiai és környezeti változások során olyan térbe kerültek, ahol kevesebb volt a versenytárs, mint a kisebbeknél. Nem azért győztek tehát, mert előnyben lettek volna a kisebb fajtársaikhoz képest a Cope-szabálynak megfelelően. Végül kipusztulásukat a szárazabb időszakban kevésbé bőségesen tenyésző növényzet okozta. 

Új dinoszaurusz fajt találtak

Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében. A Chucarosaurus diripienda névre hallgató dinó 50 tonnás és 30 méter hosszú lehetett, és ezzel az eddigi legnagyobb dinoszaurusz. Az őshüllő a késő kréta korban élhetett ragadozók, halak és tengeri teknősök társaságában. A Chucarosaurus combcsontja 1,90 méter hosszú volt és három részből állt. A részek egyenként több mint száz kilogrammot nyomnak, és csak hárman tudták megemelni.

A kutatók máig nem tudják, miért nőttek olyan gyorsan a térségbeli fajok, egyesek egész életük során. Argentínában mintegy 140 dinoszauruszfaj találtak eddig, és ezzel Kína és az Egyesült Államok mellett a világ három legjelentősebb országa között van az őshüllőkkel kapcsolatos kutatások és felfedezések terén. (MTI)

A Facebook anyavállalata törvénytelenül továbbította az európai felhasználók adatait Amerikába, ezért 1,2 milliárd eurós rekord büntetést kapott.