- „Én mindenkinek csak segíteni akartam” – Vallomást tett Völner Pál, tagadja a korrupciós vádakat

Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin  kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla. 

Alkalmasint a napi kiemelt fontosságát mutatja, hogy Völner Pál vallomástételéről gyakorlatilag testületileg hiányzik a Fidesz-közeli kormánypárti média, így nincs jelen sem a köztelevízió, de nem látni egyetlen kormánypárti orgánum képviselőjét sem a tárgyalóteremben.

Isten mentsen meg tőle – reagál Völner Pál védője, Tóth Erzsébet bírónő kérdésére, hogy újra ismertessék vele a Schadl György múlt héten tett vallomását. (Völner Pál akkor nem volt jelen, a védő akkor is arra hivatkozott, hogy már a februári előkészítő ülésen végighallgatták Schadl - maratoni hosszúságú védekezését.)

Egész életemben dolgoztam. A vád minden elemét elutasítom – kezd bele vallomásába Völner Pál. –  Nem követtem el bűncselekményt , a vádiratban foglaltak minden elemét visszautasítom. Az elsőrendű vádlottal (Schadl György) nem álltam korrupciós kapcsolatban, semmilyen előnyt nem kaptam, soha nem semmilyen jogellenes cselekményt nem végeztem. 

„Már politikai pályám megkezdése előtt több középkategóriás autóval rendelkeztem”

A bukott fideszes államtitkár ezután ennek alátámasztására előélete hosszas ismertetésébe kezdett  – Szeretném érzékeltetni, hogy hogyan éltem eddig az életemet szüleim negyedik gyermekeként. Nem a kádár rendszer napos oldalára születtem – mesélte. Szülei állatot tartottak, földet műveltek és fizették a gimnáziumi tandíjat, mert egyházi iskolákra csak félnormatívát adott az állam. – Libát őriztem, ,kapáltam, etettem, amit éppen kellett. Mindig munkával kerestem jövedelmem. Diákkoromban keményen dolgoztam, mindig, minden kötelességemet teljesítettem.

Ezután az következik, hogy az egyetemi évei  alatt építkezéseken, állattartó telepeken dolgozott. 1988 óta folyamatosan munkában áll az adóhatóságnál, majd több állás jogászként. 1990-től jogtanácsosként dolgozott, mellette ingatlanozott. – Már politikai pályám megkezdése előtt több középkatetgóriás autóval rendelkeztem – érzékeltette Völner Pál, hogy jelentős bevételei voltak. – Semmilyen okom nem volt és nincs arra, hogy jogtalan előnyre tegyek szert. Életvitelemmel, filozófiámmal ellentétesek a vádirati állásfoglalások – hangoztatja. 

Völner Pál hosszasan méltatta saját munkáját, szerinte ő mindig mindenkor helyesen cselekedett, minden jó ügyet igyekezett felkarolni, mindenben, mindenkinek segített, minden esetben megoldást keresett, a munkatársai pedig szívesen dolgoztak vele. Sérelmezte, hogy a lehallgatások értékelését végző egyik elemző azt a megjegyzést fűzte az aktához, hogy hangjából hiúság érződik.

Csak néhány protokolláris kapcsolat

A volt politikus azt álította, ő mindenkinek csak segíteni akart. – Talán a gondolatmenetem rámutat, hogy miért igyekeztem segíteni mindenkinek, aki hozzám fordult – jegyezte meg, hozzáfűzve, „jellemző mód” szerint az ügyészségnek meg sem fordult a fejében, hogy az ember segíteni csak úgy tud, hogy ha mindenkinek segít kivétel nélkül. Emlékeztetett az egyik nyomozati anyagra, hogy ő javaslatot tett, hogy egy cég termékét hungarikummá tegyék, mire az ügyészség ebből korrupciós gyanút formált, miszerint Völner Pár cserébe jogtalan előnyt várt volna ezért. Ugyanígy egy egészségügyi intézmény vezetőjével is tárgyalt 200 millió forint támogatásról. Itt szerinte arra hivatkoztak a lehallgatói, hogy ő a vezető cégének kívánt pénzt szerezni. De ugyanígy sérelmezte azt is, hogy a lehallgatók és a nyomozók szerint egy polgármesternek lobbizott, hogy pénzügyi forráshoz jusson egy sportegyesület.

– Aki szerint a Magyar Falu programban bárki részesedne korrupcióból, az nem tud semmit a vidék valóságáról. Még a feltételezés is sértő és valótlan – mondta Völner Pál a korrupciós vádakra, szerint az ügyészség koncepciózus volt, minden ügyből azt próbálták kihozni, hogy csak azért próbáltam segíteni, hogy saját magának javakat szerezzen. Az Igazságügyi Minisztériumba 2015-ben nyert felvételt, hozzá tartozott az emberi jogi, kegyelmi munkacsoport és a parlamenti ügyosztály. A végrehajtókkal a Hajas Barnabás államtitkár tartotta a kapcsolatot neki csak néhány protokolláris kapcsolata volt  A nevezett államtitkárok nem voltak befolyásolhatóak, feladatukat kiválóan látták el. Szerinte a közigazgatási államtitkárok nem tartoztak alá, az szmsz szerint tevékenységüket önállóan végezték. A végrehajtók felett miniszteri biztos előbb Molnár Zoltán, majd 2021-től lemondatásáig Völner Pál volt, ám ekkor nem neveztek ki végrehajtót. – Egyetlen végrehajtói kinevezésben sem döntöttem – mondta erről.

Szerinte a területért felelős Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann államtitkárt ő nem befolyásolta, soha nem utasította a végrehajtói kinevezésekre. Újra indítványozta a két államtitkár meghallgatását. A végrehajtókat kinevezés előtt nem ismerte, az ő miniszteri biztosi kinevezése alatt nem történt kinevezés. 

Völner Pál azt állította, hogy Schadl György és a huszadrendű vádlott, P. György kivételével egyik vádlottat se ismerte. – Elképzelhető, hogy valami találkozóként találkoztam valamelyikükkel, de nem emlékszem ilyenre – mondta. Schadl Györgyöt 2015 óta ismeri, agilis fiatalembernek látta. A kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbítása az Igazságügyi Minisztérium  alá tartozott, akárcsak a magáncsőd intézménye. „Ezekben az ügyekben elkerülhetetlen volt a kapcsolattartás Schadl Györggyel, akit most gyors, pontos segítőkész kollégának jellemzett. Kapcsolatuk nem érintette a vádiratban foglalt kinevezéseket, 2019 előtt semmilyen jogokkal nem rendelkezett a végrehajtók kinevezésére, 2021 előtt csak jóváhagyta formálisan felterjesztett végrehajtói névsort, ám akkor nem neveztek ki végrehajtót.

Nem igaz, hogy „rendelkezésre állási pénzt” kaptott volna. Valótlan az, hogy megállapodott volna Schadl Györggyel, hogy bármit elintézhetett volna vele. Völner Pál szerint eleve az, hogy ő egy minisztériumi dolgozó volt, kizárta, hogy korrupciós kapcsolat létrejöhetett volna. (Azt nem részletezte, hogy ezt miért gondolja így.) Szerinte közte és Schadl György között érezhető volt tiszteletteli nexus a minisztériumi állása miatt.

Völner Pál ezután hosszan magyarázta, hogy mit nem csinált:

•  nem vett át pénzt,

• nem befolyásolt pályázatot,

• nem használta a kar és a hivatal apparátusát,

• nem vett át „83 millió forintot sem egyben sem részletekben,

• nem befolyásolt államtitkárokat az Igazságügyi Minisztériumban,

• a vádiratban megvádolt végrehajtókat nem ismerte, nem ő javasolta őket végrehajtónak, kinevezésükben nem volt szerepe.

Abszurdnak nevezte, hogy olyan végrehajtók jövedelméből kapott volna az irodájuk jövedelméből, akiket ő nem is ismer.

A bukott fideszes államtitkár kitért arra az ügyre is, amikor Schadl Györggyel egy vízzel működő motorról szóló találmányhoz próbált uniós pályázati pénzt szerezni. Ő azért karolta fel az ötletet mivel érdekesnek találta és szakemberek is azt mondták neki, hogy az komoly találmány, pedig politikusként, kapcsolatrendszerét felhasználva lobbizott. Úgy gondolták, hogy később az állam vegye meg a találmányt. Ha ebben az országban az bűncselekmény, ha az ember felkarol egy találmányt, akkor ezzel ellehetetlenül a munkája. Előnyért hivatali vesztegetést nem követett el, minden munkáját az ország, a közösség előnyére tette – ismételte meg sokadjára.

Tóth Erzsébet bíró itt szünetet rendelt el.  

Völner Pált kísérti az ötvenes évek

Völner Pál – aki Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra – a vagyona lefoglalásának a körülményeit is sérelmezi. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében a NNI 2022 júniusban 11 oldalon át részletezte a család vagyoni tranzakcióit és számlaforgalmát. Az ő számlájára 115 millió érkezett, ennek eredete legális, ebből ő 37 milliót vett fel. Ennek ellenére a zárolást minden vagyonelemre kiterjedt, így felesége és gyermeki vagyonelemeire is.– idézte fel. – A kivitelezés az ötvenes évek módszereit idézi – mondta Völner Pál. Semmilyen vagyoneleme nem volt, amely ne lenne legális, a vagyonlefoglalási intézkedések büntetést jelentenek ítélet nélkül.

Szerinte az Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az ügyészség egy koncepciót állított fel. Az ügy részletei folyamatosan kiszivárogtak a sajtóba. A vádhatóság jól láthatóan nem az igazság kiderítése, hanem saját koncepció alá rendelte tevékenységét. Ezután Völner Pál a móri gyilkosság ügyére célozgat, amikor a bíróság elítélt egy személyt (Kaiser Edét – a szerk.), aki bizonyíthatóan ott sem volt.

 - tette fel a nagy költői kérdést.

Schadl György közbeszólt

Ezután Tóth Erzsébet bírónő kérdései következtek. – Lehet, hogy találkoztam vele, nem emlékszem – mondta Völner Pál a harmadrendű vádlottról, R. Róbertről. Először úgy találkozott Schadl Györggyel, hogy egy rendezvényről kellett egyeztetniük nyolc évvel ezelőtt. A bírónő arra kíváncsi, hogy alakult ki ebből, hogy Schadl György attól kezdve rendszeresen bejárt az Igazságügyi Minisztériumba. Völner Pál szerint a rendezvények előtt előfordul, hogy az ember előbb odamegy, megiszik egy kólát, beszélget, így alakult ki a kapcsolat közöttük. De miért nem P. Bélával kereste a kapcsolatot? - firtatja a bírónő. Schadl György itt közbeszól: a karon belüli hivatal nem végrehajtókból áll, így „P. Bélának a tényleges végrehajtói munkából nem sok köze van. – Mennyire látott a végrehajtói ügyekre Trócsányi László? – A miniszter úrtól némi távolságtartást érzékeltem és inkább az államtitkárok foglalkoztak a végrehajtási kérdésekkel – hangzott a válasz. – Milyen sűrűn járt Schadl György a minisztériumba? Völner Pál szerint havonta egyszer-kétszer biztosan bejárt oda és ő is volt a MBVK-elnök irodájában. – Ki fizetett amikor találkoztak? Egyszer ő egyszer én – mondta Völner Pál. Karácsonykor pedig előfordult, hogy egymásnak ajándékoztak italokat. 

Az ügyész megdöbbent

Völner Pál nem volt hajlandó az ügyészség kérdéseire válaszolni, az ügyész szerint viszont azzal, hogy a bírói kérdésekre válaszol, úgy az ügyészségnek is megnyílt a joga, hogy kérdéseket tegye fel. „Döbbenten hallottam, hogy ez egy koncepciós eljárás, úgy, hogy ő annak idején az IM egy magas beosztású vezetője volt – fűzi hozzá, ugyanakkor az ügyésznek jelen pillanatban nincsenek kérdései, azokat az eljárás későbbi szakaszában teszik fel.

Papp Gábor ügyvéd szerint az ügyész „végtelenül cinikus és demagóg megállapítást” tett. Emlékeztet, az ügyészség anno Varga Judit, Hajas Barnabás, Vízkelety Mariann és a többi tanú meghallgatását azzal utasította el nyomozati szakaszban, hogy tőlük releváns vallomás nem várható.

Ügyvédje kérdésére Völner Pál elismerte, hogy volt közös találkozója is Varga Judittal és Schadl Györggyel. 

Mélyen megélt vallásosság egy kis korrupcióval?

Mint ismert, a mélyen megélt, buzgó vallásosságával is tüntető, a korrupciót a Parlamentben rendszeresen ostorozó volt igazságügyi államtitkárt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy havi rendszerességgel kenőpénzt kapott  Schadl Györgytől, hogy a befolyását felhasználva folyamatosan lobbizzzon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt vezetőjének, aki bűnszervezetet működtetett a végrehajtói karon belül.  Míg Schadl György 2021 októbere óta őrizetben van, addig az azóta ügyvédként praktizáló Völner Pál szabadlábon védekezhet.

A februárban indult per előkészítő tárgyalásain már hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György ajánlatára vállalták, hogy strómanok lesznek. Így Schadl György a volt államtitkáron keresztül kineveztette őket végrehajtónak, ők pedig az irodájuk bevételeinek jelentős részét leadták Schadl Györgynek. Ebből a szisztémából Schadl György végül legalább 920 millió forintot kasszírozott, havi, rendszeres apanázsként pedig összesen legalább 83 milliót adott Völne Pálnak. Az ügyészség ezért halmazatban Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.

Völner Pál eddig folyamatosan tagadta a bűnösségét a rendőrség előtt, majd az előkészítő tárgyaláson azt hangoztatta, hogy kenőpénzt nem kapott és nem is volt hivatali hatásköre a végrehajtók kinevezésére. A sajtónak egyáltalán nem nyilatkozott.

Völner Pál arra sem adott magyarázatot, hogy a vallomása szerint „tisztes polgári jólétben" élő államtitkárként hogyan halmozódott fel a semmiből körülette sok százmilliós ingatlanvagyont.

A Völner-Schadl ügyben sok olyan szál is van, ami arra utal, hogy politikai elitből másokat is komoly kapcsolat fűzött a Völner-Schadl pároshoz, ám a Polt Péter vezette ügyészség végül kihagyta ezeket a vádiratból. így kiderült, hogy Schadl letartóztatása előtt kétszer is járt Varga Judit minisztériumában, egy alkotmánybíró is szoros kapcsolatba került Schadl Györggyel, aki Legfőbb Ügyészség egyik ügyészének is intézett intézett „okosban” végrehajtói szakvizsgát, rejtélyes kapcsolat fűzte Trócsányi László előző igazságügy miniszterhez, továbbá a nagy hatalmú végrehajtó-főnök Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett ezt-azt.

Mi történt eddig a perben?

Elismerte bűnösségét hat végrehajtó, így Szabó Balázs heted-, Majorosi Eszter hatod-, Forrai Miklós kilenced-, Oszlányi Ákos Döme tized-, Nagy Gábor tizenegyed- és Varga Levente Árpád tizenkettedrendű vádlott 3-4 év közötti felfüggesztett börtönbüntetéseket kaptak és öt-ötmillió forint pénzbírságot. Emellett a bíróság öt évre eltiltotta őket végrehajtói munkától, ám jogi egyetemi végzettséghez kötött munkától nem.

A végrehajtókon kívül elismerte bűnösségét a végrehajtói kar irodavezetője P. Béla István  huszonegyedrendű vádlott is. A vádirat szerint ő volt az, aki Schadl György nyomására és instrukcióinak megfelelően bonyolította le a végrehajtói pályázatokat és választotta ki a végrehajtói helyekre Schadl György kádereit. A hivatali vesztegetésért pénzbüntetésben részesítette a bíróság és tíz évre eltiltotta közhivatal viselésétől.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a két vállalkozót, akik elintézték, hogy Schadl György soron kívül és törvényellenesen kapjon használatba vételi engedélyt Schadl építési szabályok ellenére túlságosan beépített nyaralójára.

Schadl György, Völner Pál, a harmadrendű R. Róbert és a negyedrendű M. Viktor vádlott, illetve egy végrehajtó, Cs. Éva tagadja a bűnösségét, így az ügyükben bizonyítási eljárást folytat le a bíróság. Schadl György a múlt héten tett vallomást, ebben tagadta, hogy korrupciót követett volna el,

Bíróság elé állt a múlt héten Schadl György felesége, Schadl-Baranyai Helga és a volt MBVK-elnök édesapja, a per tizenheted- és tizennyolcad rendű vádlottjaiként egy több tíz milliós ékszerügy miatt.