;

Európai Bizottság;Deloitte;szélerőmű;Szélerőművek;

- Kormányzati mellébeszélés és elhallgatás akadályozza a tisztánlátást a magyarországi szélerőművek ügyében

Meglehetősen széttartók a magyarországi szélerőművekkel kapcsolatos kormányzati álláspontok. Amíg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint az építkezések újbóli engedélyezésének előkészületeit csak Európai Unió hátráltatja, addig a tavaly még eltökélt szaktárca általánosságokat ismételget, az ellenzőként ismert Orbán Viktor pedig hallgat.

Bár a kabinet a szélerőművek telepítésének engedélyezésével kapcsolatos vállalásait már elfogadta, az erről szóló jogszabály az Európai Bizottság késlekedése miatt nem jelenhetett meg a kormány által határidőként megjelölt, március végi időpontig – válaszolta lapunk felvetésére a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Szerinte az Európai Unió  miatt sok hasonló végrehajtás húzódik, így a téma kapcsán későbbi pontosítást ígért.

Szokás szerint még ennél is semmitmondóbbra sikerült az energiaügyi tárca parlamenti államtitkára, Koncz Zsófia Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető hasonló témát feszegető, Lantos Csaba energiaügyi miniszternek írt kérdésére adott válasza.

Magyarországon 2010 óta nem épülhet új szélerőmű – emlékeztet megkeresésében a szocialista politikus. Az Orbán-kormány előbb a pályázati lehetőséget szüntette meg, majd 2016-ban a védelmi sáv 12 kilométerre növelésével lehetetlenítették el a telepítést. Lantos Csaba tavaly év végi beiktatásakor viszont kinyilvánította abbéli szándékát, hogy ez év első negyedében elhárítja a létesítés előtti akadályokat. Ez nem történt meg. Pedig a Magyar Szélenergia-ipari Társaság (MSZIT) lapunkban megjelent álláspontja szerint Észak-Magyarország kivételével a hazai adottságok kedvezők. A szervezet a 12 kilométeres védősávot szükségtelennek nevezi, mert a turbinák – más gyárakra is jellemző – zaja legfeljebb fél-egy kilométerre hallatszik el. Lendvay Péter MSZIT-elnök a hazai villamosenergia-rendszert jelen állapotában is legalább 2-3 ezer MW-nyi szélerőmű befogadására tartja alkalmasnak. Ráadásul az Európai Bizottság az újbóli engedélyeztetést támasztotta a pénzügyi támogatások kifizetésének egyik feltételéül.

Koncz Zsófia válasz gyanánt úgy fogalmaz, hogy bár a nukleáris energia mellett fokozott szerepet szánnak a megújulóknak, a „hazai adottságokra tekintettel ez elsősorban a napenergiára vonatkozik”. Teret kell engedni a földhőnek, biogáznak és a növényi felhasználásnak is. A szélenergia lehetőségeinek mérlegelése során érvényesíteni kell a természet- és környezetvédelmi szempontokat, illetve a helyi érdekeket is – írta. Ezen túlmenően a baloldalt bírálta, amely szerinte hátráltatja „Magyarország” hozzáférését az uniós pénzekhez.

A kancelláriaminiszter megszólalása előtti napon tehát az államtitkár nem ejtett szót sem változatlan engedélyezési elvekről, sem elkészült jogszabálytervezetről, sem annak uniós vizsgálatáról. E távolságtartás még Lantos Csaba tavaly novemberi parlamenti bemutatkozásához képest is visszalépés, amikor a tárcavezető-jelölt a telepítési tilalom feloldása melletti érveket is hangsúlyozta.

A kormány – a 2016-os, sajátos tilalomban kicsúcsosodó – ellenszenvét éveken át azzal a nem kevéssé fura – és valótlan - érvvel támasztotta alá, hogy a szélhez képest a napenergia hasznosítása jobban megfelel a hazai adottságoknak. Pedig az áramtermelési módok hatékonyságáról szóló viták ritkán indokolnak kifejezett tilalmat. Tavaly ősszel, amikor Lantos Csaba elődje, Palkovics László megpendítette a szélerőművek újbóli engedélyezésének lehetőségét, Orbán Viktor a parlamentben elismerte, hogy a témáról a kormányon belül vita zajlik. November elején pedig a kérdés kapcsán a megújulós hasznosítás magas áráról értekezett. Azóta a kormányfő a témában jobbára hallgat.

Tegnapi megkeresésünkre, miszerint tényleg a brüsszeli vizsgálatok miatt csúszik-e a hazai szélerőműtelepítések újbóli engedélyezése, az Európai Bizottság magyarországi képviseletén későbbi választ ígértek.

Területenként vizsgálnák a feltételeket

Az európai országok szélerőmű-állományuk növelését fontolgatják – írja elemzésében a Deloitte. Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek változékony termelésének kiegyensúlyozása. De előbbiek helyigénye is jóval szerényebb. Magyarországon ez a szabályozás átalakítását igényelné, amire hamarosan sor kerülhet – írja a nemzetközi tanácsadó. A szélerőművek tisztaenergia-termelése egyre hatékonyabb, egyre növelve a várható megtérülést is. Magyarországon a telepítést ellehetetlenítő szabályozás miatt 10 éve lényegében nem épült új egység. A szélenergia áramtermelésen belüli részaránya csupán 3-4 százalék. A korlátozást a szélerőművek tájképre, zajszennyezésre, valamint környezet- és madárvédelemre gyakorolt hatásával indokolták. A jövőben ezeket a körülményeket területenként vizsgálnák, és kialakítanának olyan „to go”-zónákat, ahol a szélviszonyok kedvezők és a környezet-, és tájképvédelmi szempontok sem sérülnének – véli Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje. Bogdán Ágnes energiajogi csapatvezető ugyanakkor mindehhez a hálózat fejlesztését is sürgette. A piac és a befektetők kíváncsian várják a jövőbeli szabályozást – írja a Deloitte.

A jóváhagyás feltétele, hogy a Mol csoport elad a szlovén vállalat birtokában levő töltőállomásokból 39-et a Shell csoport számára.